ÁLMOMIG DÍNOMDÁNOM
2006 szeptember
Egy légy a kézfejem dombjától
könyököm hegyéig vállamig
pimaszkodik csönget föltrappol
közös lépcsőn a szomszédhoz
egy sokadik vendég
a gátlástalan dínomdánom
forgolódás szaggatta
álmomig ér
nem röpteti más tájakra
hessentés az idegek alpinistáját
hirtelen kinyújtott láb sem
buktatja a csendháborítót
de a lépcső egyszer csak
homályba vész a hegyvidék
síkba lapul saját
csúcsait legyőzni
szökken hunyászkodik
felszökken újra pár perc
s hang-csend rettentő
domborzatától a betolakodó
fejvesztve menekül