„KICSIT KÖZELÍTENI EGYMÁSHOZ”  

Cs. B.: A Berzsenyi Dániel Gimnáziumban érettségiztél, majd a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen hallgattál filozófiát. Mi volt a legfontosabb élményed ezekből az évekből?

K. T.: Az egyik legfontosabb a berzsenyis mestermunkám volt. Olyan projektet készítettem elő, amelyben a gyerekek a társaikhoz fordulhattak, ha úgy érezték, sem otthon, sem a pedagógusokkal nem tudják megbeszélni az iskolai problémáikat. Ez meghatározó pont volt az életemben. Bár akkor még nem tudtam, hogy politikusi pályára lépek, már ott látszott, hogy a gyerekvédelem és gyerekjogok témája érdekel igazán. Aztán önkénteskedtem az UNICEF-nél, kórházakba jártam mesét olvasni és játszani, hogy eltereljük a gyerekek figyelmét a kihívásokkal teli hétköznapokról. Alpolgármesterként is célom, hogy minél többet tegyünk értük. Sokat köszönhetek az egyetemnek is, itt a filozófia új dimenziókat nyitott meg a körülöttem lévő világ, a társadalmi kihívások és a megoldási lehetőségek, az egyén és közösség viszonya, az erkölcsi kérdések tekintetében.

K. L.: A Hegyvidéki Önkormányzaton belül hozzád tartoznak a szociális, kulturális és köznevelési területek, illetve az együttműködés az egyházakkal és egészségügyi intézményekkel. Mi élvez most prioritást?

K. T.: A Közösségi Részvételi Irodával kezdtük a munkát, korábban nem volt itt ilyen intézmény. A célunk, hogy minél jobban bevonjuk a kerületi lakosokat, el tudják mondani a véleményüket és érezzék, hogy meghallgatjuk őket. Ha jeleznek nekünk egy problémát a Részvételi Irodán keresztül, igyekszünk rövid időn belül reagálni. Februárban Civil Napot tartottunk a MOM Kulturális Központban, ilyen is először volt a kerületben. Ide több civil szervezetet is meghívtunk, hogy lehetőségük legyen bemutatkozni és megismerkedni a készülő pályázatokkal.

Rendelettervezet Egyeztető Fórumot is tartottunk már, tényleg a nulladik lépéstől próbáljuk bevonni a lakosságot. Szerencsére a legutóbbi testületi ülésen sikerült elfogadni a pályázati kiírásokat, úgyhogy most már csak az indulókat várjuk, értékelés után ősszel remélhetőleg át is adhatjuk az elnyert összegeket. A civil pályázati rendszeren belül 8 kategóriát határoztunk meg. Újdonságnak számít a korábbi évekhez, illetve más kerületekhez képest, hogy ugyanaz a szervezet akár minden kategóriában benyújthat egy-egy pályázatot. Itt az egyházitól a civil szervezetekig mindenkit szeretettel várunk.

Készítünk egy civil adatbázist is, szeretnénk, hogy a civil szervezetek is bevonódjanak, megjelenjenek a rendezvényeinken. Ha beérkezik valamilyen lakossági igény – nem feltétlenül tárgyi, lehet például gyerekkel kapcsolatos segítségnyújtás is –, ezeket a szervezeteket tudjuk ajánlani. A civil szervezetek sokszor még egymás létezéséről sem tudnak, pedig rengeteg projektben lenne helye az együttműködésnek, a komplex megoldásoknak.

Cs. B.: A Részvételi Iroda fiatal intézmény. Milyenek eddig a működését illető tapasztalatok?

K. T.: Többen furcsállották, hogy egyáltalán van kommunikáció az önkormányzat és köztük. Ez szokatlan számukra. A Civil Napon például rengetegen vettünk részt és remek volt az együttműködés a szervezetekkel. Közösen dolgoztunk a pályázati kiírásokon: az Önkormányzat készített egy vázlatot, de azok is elmondták, mi kerüljön bele, akikről a pályázat szól.

K. L.: A bemutatkozásodban az Önkormányzat honlapján azt is említed, hogy fontosnak tartod a fiatal művészek támogatását. Miért szenteltek külön figyelmet ennek a kultúra általános támogatásán belül?

K. T.: Szeretnénk lehetőséget biztosítani a fiatal tehetségeknek a bemutatkozásra, hogy legalább egyszer kiállíthassák műveiket. Így lesz esélyük, hogy felfigyeljenek rájuk.

Cs. B.: Nyilván nem választhatsz kedvenceket ilyenkor, de vannak konkrét művészek a kerületből, fiatalabbak vagy idősebbek, akik hozzád különösen közel állnak?

K. T.: Több is van, de nem mondanék neveket, a tervek szerint hamarosan elindítunk egy kerekasztal beszélgetés-sorozatot, ahol a kerületi művészek beszélgetnek, őket kérdezzük. Ezeket majd feltöltjük az Önkormányzat YouTube-csatornájára, hogy minél többen megismerkedhessenek velük. Kiváló művészek vannak az egész országban, de a legtöbb esetben egyáltalán nem ismerik őket az emberek.

Tervben van egy Élő történelem videósorozat készítése is, amelynek keretében a még velünk élő idősek mesélhetnek a Hegyvidék múltjáról. Ez helytörténeti szempontból különösen izgalmas. Például nemrég tudtam meg, hogy a kerületben generációk óta él egy patikuscsalád, akiknek a lakásában ma patikamúzeum működik. Sok ilyen történetről nem is hallunk. Ideje közösen feldolgozni és kicsit élőbbé tenni a kerület történelmét. A tananyagba csak ritkán fér Budapest története, az egyes kerületekről pedig szinte semmit sem tanulunk.

Cs. B.: Volt olyan esemény, amely mintául vagy inspirációul szolgált a Civil Napokhoz? Más események szervezéséből, amit felhasználtatok?

K. T.: A Részvételi Irodában többen is dolgoznak, akik korábban is ilyen területen tevékenykedtek, csak fővárosi szinten. Ők persze hoztak jó gyakorlatokat, amelyeket ellestünk, most pedig folyamatosan próbálunk a visszajelzések alapján újabb szolgáltatásokat kidolgozni.

K. L.: Kezdetben milyen fogadtatása volt ezeknek a közösségépítő programoknak?

K. T.: Olyan kerületben vagyunk, amelynek több mint 10 éven keresztül nem változott a vezetése. Itt megvolt a menete annak, hogy az önkormányzat hogyan dolgozik, mit valósít meg, hogyan vonja be a kerület lakosságát, úgyhogy az elején biztosan kíváncsisággal várták a helyiek, mi lesz ebből, miután kétharmados többséggel sikerült megnyernünk a választást. Engem például rengeteg művész keres meg, művészeti képzésen résztvevő hallgatók, vagy akár mesterszakos professzorok. Próbáljuk megtalálni az együttműködési lehetőségeket. Hosszú távú hatást szeretnénk elérni, elvégre az egészségügy, a nevelés, és a szociális témák mellett a kultúra is társadalomformáló erő. Ezek a programok segítenek finoman feltárni a problémákat. Nem feltétlenül kerületieket, lehetnek ezek társadalmi vagy akár globális szintűek is. Nagy vágyam, hogy csináljunk egy kiállítássorozatot, amelybe iskolásokat és óvodásokat is bevonunk. Megadnánk egy témát, hogy azon belül fogalmazzák meg a problémákat, a szövegek pedig megjelennének a Hegyvidék újságban. Szeretném, ha a szövegek alapján készített alkotásokat utána szabadtéren is kiállítanánk, így hívjunk gondolkodásra minden korosztályt.

Cs. B.: Ha már interdiszciplináris megközelítés, például az Élő történelem sorozatnak lesz valamilyen kapcsolódása fiatalabbakhoz?

K. T.: Tervezünk generációkon átívelő programokat, a társadalmi szervezeteknek szóló pályázatban is megadtunk egy ilyen kategóriát, mert kiemelten fontosnak találjuk, hogy hidat képezzünk a fiatal és az idősebb generációk között, de az Élő történelemnél erről még nem volt szó.

Cs. B.: Említetted, hogy keresitek az együttműködések lehetőségeit a művészeti képzések hallgatóival, professzoraival is. Vannak példák már megvalósult tervekre?

K. T.: Formálódó példák vannak, egy rezidens programot szeretnék indítani, hogy nemzetközi szintre tudjuk emelni a Hegyvidék galériáját. Volt adománygyűjtésünk is, amit aztán fel tudtunk ajánlani gyermekotthonoknak.

Cs. B.: Említetted, hogy a programok kidolgozásakor sokszor fővárosi, országos, akár globális tendenciákban kell gondolkodnotok. Mégis, szerinted a XII. kerületnek van valamilyen megkülönböztetett helye, kontextusa a budapesti kulturális életben?

K. T.: Persze. Sok értelmiségi lakik a kerületben, és nagyon komoly művészeti szféra alakult itt ki. Vannak, akik már évek óta arra várnak, hogy valahol becsatornázhassák a gondolataikat.

A hegyvidéki Részvételi Iroda havonta szervez egy „Találkozz a polgármesterrel!” fórumot, illetve folyamatosan tartjuk a városrészi fórumokat. A különbség, hogy az utóbbin csak a képviselőink és a Részvételi Iroda munkatársai vannak jelen a kidolgozott tematikával. Ebben próbáljuk az összes problémát összegyűjteni, és rangsorolni, hogy miként tudunk önkormányzati válaszokat adni ezekre.

Most például elindítunk egy demenciával élők hozzátartozóinak szóló tanácsadási lehetőséget. A kérdőív felkerül a weboldalra, de papírdobozokat is kihelyezünk az Önkormányzat és intézményei épületében, hogy azoknak is legyen lehetősége a kitöltésre, akik esetleg nem számítógép-felhasználók, és szükségük van segítségre. Elindítjuk a HSZK-ban (Hegyvidéki Szociális Központ) az ingyenes nyelvórákat időseknek…, az is jó, hogy egyáltalán beérkeznek hozzánk ezek az igények. Amikor a múlt héten voltam náluk, otthagytam egy ötletdobozt, hogy most egy hónapig itt lesz, mindenki dobálja be a közösség jobbá tételéről szóló ötleteket. Közben elindul a gyógytorna program, ami szintén nagyon fontos az időseknek.

Sok kerületi lakos, ha ismeri is a Hegyvidék intézményeit, az igénybe vehető szolgáltatásokat sajnos, már nem. Pedig például a Családsegítő és Gyermekjóléti Központ dolgozói kiváló munkát végeznek, és olyan izgalmas munkacsoportok és csoportos terápiás lehetőségek vannak, amelyeket vétek kihagyni. És ingyenesek.

Van most Kábítószerügyi Egyeztető Fórumunk, ott döbbenetes eredményeket láttam. Budapesten a Fővárosi Önkormányzat mérte fel, hogy a fiatalok mit fogyasztanak általában, hány éves kor körül. Kiderült, hogy olyasmit, amiről nem is tudom, micsoda. Ez is olyan probléma, amivel foglalkozni kell.

A gyermekotthonokba is rendkívül fontos lenne programot vinni, megmutatni, hogy azért fontos megtalálni a számodra élhető és inspiráló társaságot, mert a közösségben olyan erő rejlik, amivel az elszigetelt egyének nem rendelkeznek. Amíg nem osztjuk meg a problémáinkat, nem tud kialakulni a megoldásra fókuszáló kommunikáció. Mindenki elszigetelődik, befelé fordul, és azt hiszi, teljesen egyedül van. Pedig, ha csak látná, hogy van másik száz vagy ezer ember, akinek ugyanaz a problémája…! És akkor még nem beszéltünk arról, hogy hosszú évek óta gyűlöletkeltő kampányokban élünk. Ez nemcsak közösségileg, egyénileg is romboló. Arra tennék kísérletet, hogy feloldjuk ezt, legalább a saját közösségünkön belül, és kicsit közelítsünk egymáshoz.

K. L.: Amikor ennyi projekt fut párhuzamosan, hogyan válnak a tervek valósággá?

K. T.: Közösen tervezünk, azután mindenki megkapja a feladatát, iroda-szinten, intézmény-szinten, politikusin, képviselőin, jegyzőin… igen, ez bürokratikus, lassabb, mint amit megszoktunk Gergővel…, de hatékony. Szerencsére az alkalmazotti állomány kiváló, és nem sokan mondtak fel, miután jöttünk. Az is furcsa volt, hogy ezek az emberek sosem jártak az irodákban, úgy, hogy ott ülnek kint tíz éve. Meglepődtek, hogy megfőzzük magunknak a kávét. Szóval a hivatal épületében is kicsit mindenki fellélegzett, hogy nem kell vigyázzba állni és tökéletesnek lenni, hanem belátjuk, hogy emberek vagyunk, viszont ha valamit bevállalunk, azt meg is kell valósítani.

K. L.: A kerületi helyszínek között vannak hangsúlyosabbak, amelyeket a közösség forrópontjainak mondanál?

K. T.: Igen, a Kulturális Szalon programjai mindig telítettek, egész évre előre. Most a HSZK-ban is elindulnak programok, mint például a tanácsadás demenciával élők hozzátartozóinak, számítástechnikai képzés, angol nyelvórák, online gerinctorna, illetve az Alzheimer Café-t jó lenne, ha át tudnánk vinni oda. Mégiscsak ott vannak az érintettek és azok az emberek, akik dolgozókként napi szinten találkoznak ezzel. A mozgássérültek közössége is megkeresett, jó lenne egy kiállítási lehetőség, ahol meg tudnak jelenni az eszközeikkel, ahogy a Civil Napon.

Szeretném, ha a gyermekotthonokba is vinnénk programokat, lehetőségeinkhez mérten segíthetnénk. Szomorú, hogy a kötelezően vállalt feladatokon túl borzasztóan sok államit látunk el. Az adománygyűjtő egyeztetéseken azon dolgozunk, hogy bevonjuk a kerületi cégeket, hogy adott projektekben támogatást nyújtsanak. Így próbáljuk tágítani a pénzügyi mozgásterünket. De ez átlátható lesz, úgyhogy mindenki nyomon követheti beszámolókon keresztül!

K. L.: Milyen 12. kerületi programokat ajánlasz, amelyeken keresztül egy helyi lakos, aki eddig nem igazán kapcsolódott be a közösségbe, el tud indulni?

K. T.: Júniusig, a teljesség igénye nélkül: havonta kerülnek megrendezésre a „Találkozz a polgármesterrel!” és a „Városrészi fórum”, ezek fő célja a tájékoztatás és a lakossággal folytatott közvetlen párbeszéd. Májusban folytatódik bűnmegelőzéssel foglalkozó előadás-sorozatunk, gyereknapot is tartunk 25-én. A tervekből már sok megvalósult, számos lehetőség közül választhatnak a kerület lakosai.

kép | vecteezy.com