Necz Dániel

CSILLAGFŰ

2009 március

CSILLAGFŰ

Fekszünk a dróthideg füvön,
én és barátom a kék majom.
Füst, por és érintés nyoma
a hajamon, s szemünkre szór
a Tejút csillagvidámat és csillagszomorút.
Macskahátként görbül a talaj,
a por megfürdik a szélben, mint
ébredő veréb, míg ide-oda forgunk, düledezünk.
Arcunkon elkent a mosoly, karunk az
éjjeli szélben kitárjuk, valami
áramlatfélére vagy csodára
várunk. A Hold előttünk
kifogyhatatlan ezüst, és mi
tovaszállunk, mint a füst.

kép | Edith Frincu, shutterstock.com