PRÉDIKÁCIÓ A KUKÁNÁL
2011 július
„… mert folytatódik minden, örökké és
az örökléten is túl. Ami volt, az
ott lüktet abban, ami lesz, nem kell hát
féltened a létezőt: elenyészve
átlényegül, elemeire hullva
új formát talál magának, és benne
új életet. Veszteséglistád tépd el:
nem vész el semmi, csak átrendeződnek
az atomok, építőkockák, lelkek.
Nincs rövid élet és nincs hosszú élet.
Aki kívülről nézi a Teremtést
(mondjuk, Isten), egyetlen nagy golyót lát,
s ez a golyó kívül-belül forog,
egyek vagyunk…” – szólt a hajléktalan.