BŰNCSELEKMÉNY

Maják, inkák, aztékok városai
Süllyedtek el a kérlelhetetlen időben,
Felajzott tömeg nem skandál többé
Barabást, összedőlt a bábeli és nyüszítve
Csikordult földre a hölderlini torony, álomidőbe
Csúsztatott a bizonyos, fellázadt folyamként
Zúgva hömpölyög minden a felfoghatatlanba.
Dachau korma még ott a levegőben, üszkös
Fák teste mered a megingott magasba.
Hogy mi változott? Talán az isteni szigor.
Már a Teremtés óta feldúltan rohangált
Galaktikus folyosóján az űrnek, angyalai
Kezdetben figyelemre se méltatták, de mikor
Hibára annyi hibát halmozott, hogy az már szinte
Bűncselekmény, kerubjai lecsaptak rá, megkötözték
És bevitték a tébolydába. Azóta az Űr
Jeges poklában ég, millió és millió
Atmoszférás magányban, minden pillantása
Villámok ezreit szórja a megbüntetett földre.

kép | shutterstock.com