ÁBRÁND
1995 március
Ez egy állapot,
ez a szürke;
nyilván kevesebb, mint halottnak lenni.
Csak rozsdás, csikorgó költemény,
Hölderlin szélkakasa.
A kocsik tompított fénnyel gurulnak,
nem sokkal jobb a helyzet, mint egy körhintán.
Mintha űrhajósokat várnánk ebédre:
vékony, kicsi űrutazókat,
a kesztyűviseléstó’l keskeny kezűeket.
Ábránd, hogy felpróbáljuk szkafanderüket.