Boda Magdolna

lekvár a vajas kenyérbe

lekvár a vajas kenyérbe

bokámnál kiégett fűcsomók

ülök a ház előtti padon
vagy csak gondolom

holnap összekötözöm a retket
és a zöldhagymát
kifejtetem a borsót
vízzel töltött dunsztosüvegbe
gyűjtöm a krumplibogarakat
kitakarítom a tyúkólat
fölsöpröm az udvart
és számolom a napokat
figyelem mikor jönnek értem

csend most olyan mint a kút
fedetlen
arcom tükörképe nem válaszol
de látom a vízen
a fönn szálló repülőt
átlövi csíknyíllal az eperfa ágait
minden bennem volt már régen
a boldogság és bánat is
csak folyton egymásba kenődtek
mint lekvár a vajas kenyérbe

holnap is itt ülök
a ház előtti padon
tudom

és nézem ezt a száraz fűcsomót

kép | mifl68, flickr.com