21. SZÁZADI SZÁRNYASOLTÁR, KÖZEPÉBEN RÓZSASZÍNLILA VIRÁGGAL
WORLD PRESS PHOTO

Jobb oldalszárny
Szent Katalin városa a Sínai-félsziget déli részén. Az itt élők ősei ugyanúgy lehettek római légionáriusok, mint egyiptomi arabok vagy épp macedóniai rabszolgák. A magas, bástyákkal szabdalt fallal körülölelt városban a 6. század óta folyamatosan működik egy ortodox kolostor, a világ egyik legrégebbi könyvtárával. Mindehhez a Mózes-hegy szolgál díszletül, amit mindhárom ábrahámi vallás szentként tisztel. Itt vette át Mózes a tízparancsolatot az égő csipkebokor fényénél önmagát először – és talán utoljára – felfedő Istenétől.
2002-ben az UNESCO világörökségi listára tette a várost és kolostorát – mondván, a kolostorkertben kiváló méhészet, olívaolaj-termesztés zajlik, három kútja csodás vizet ad: remek úticél minden turista számára.
Az egyiptomi kormány legott spirituális turisztikai útvonal kiépítésébe kezdett: beeresztő kapukkal, golf-autókkal, olajfákkal övezett kerékpárutakkal, le egészen a tengerpartig.
Pattanjon lóhátra és fedezze fel a sivatagot idegenvezető segítségével! Ismerje meg ezt a páratlan vallási zarándokhelyet, amely kiállta az idő és az emberiség próbáját!

Nadia (20 éves) fotóját ő maga és unokatestvére, Mariam (19 éves) hímezte ki. St. Catherine, Dél-Sinai, Egyiptom, 2019. december 8.
Bal oldalszárny
Az egyiptomi környezettudományi társaság 2006-ban szervezte meg az első nemzetközi konferenciát természeti erőforrásai megőrzéséről és kezeléséről – bevallottan azzal a céllal, hogy a Szent Katalin protektorátus egyes részeit élőhely-/fajkezelési területté nyilvánítsák, mondván, a magasan fekvő, homokos, köves, sziklás sivatagi és sztyeppés területen sehol máshol másutt nem található növények és állatok élnek: mintegy 472 növényfaj, közülük 115 gyógyászati jelentőségű.
A területen őshonos a 60-80 cm magasra növő, sűrű, tüskés, gömbalakú Zilla spinosa. A szürkészöld, ágas-bogas sivatagi cserje virága rózsaszínlila, apró, remegő szirmokkal.
A botanikusok már 1891-ben írtak róla, a biológusok és kémikusok, majd a gyógyszerészek sorra mutatták ki gyógyhatásait: mellrák, vese- és epekő ellen, azt, hogy antioxidáns, véd gomba és vírus ellen, májvédő, hogy magas a szénhidrát- és fehérjetartalma és nagyon alacsony zsírtartalmú, jó epe- és vesehólyagcső kezelésére. Napjainkban kozmetikai alapanyagként is alkalmazzák.
A Zilla spinosát a fitokémia egyébként a Cruciferae-családba sorolja, azaz a kereszthordók családjába.
A középső szekrény
A növény vékony, szúrós, hüvelykujjhosszú tüskéi meglepően rugalmasak. Könnyen hajlíthatók. A zsidó hagyomány szerint ebből fonták a lila (rózsaszínlila?) gúnyába tekert Jézus töviskoronáját – Nesze neked, itt a királyságod!
A keresztény hagyomány szerint az eladósodott latin császártól IX. Lajos francia király vette meg 1239-ben Jézus töviskoszorúját 135 ezer frankért, s azóta a Notre-Dame-ban őrizték: 2019-ben egy hős tűzoltó mentette ki a lángok közül.
Mikor s hogyan jöhettek rá a Sínai-hegyen élő beduin nők, hogy a Zilla belsejében édes nedv rejtőzik, amelynek segítségével elválaszthatják szopó csecsemőiket? Nem tudva a rákellenes, vírusölő, vesegyulladás gyógyító hatásáról. Vagy éppen a lakhelyükben rejlő spirituális-turisztikai lehetőségekről. És valószínűleg fogalmuk sincs, mi a Zilla mikrobiális aktivitása, mint ahogy arra sem gondolnak, hogy a Sinai-sivatag ökoszisztémája felborul-e vagy sem.

Szeliman műanyag ponyvát használ a termés megszárításához. St. Catherine, Dél-Sínai, Egyiptom, 2020. október 1.
Élnek a csupasz, sziklás környezetben, egy tüskés cserje nedvével táplálják csecsemőiket – s miközben ezt teszik, nem a szakrális és nem a tudományos tudás mankóit használják.
Igazából ezt hívnám a nők felszabadítottságának.