EZ ITT A; ÜRES KATTOGÁS
EZ ITT A
Most mit mondjak Yorick
szar ez az egész
szar itt
nem vagyok több nálad
ne mondd
tudom a választ
kezemben tartom üres koponyádat
és igazán nem érdekel a sorsod
csontkupádból hörbölt bor
zsibbasztja a torkot.
Olyan kurva egyszerű az egész
olyan tiszta
feltesszük a kérdést
mint megnyúlt pulóverében
Kormos Pista
Cicelle Párizs
nem hülyéskedett
csak bámult szegény Yorickra.
Az ifjú dán
puffasztott rizs lett
tűnnek a koponyák az asztalokról
megöregedve se lettem bölcsebb
valahogy nem jön soha a jobb kor
remélve élünk napra nap
királyfi
belőled is mi maradt
To be or not to be
ha a kérdésig eljutunk
már az is valami.
ÜRES KATTOGÁS
reklámkockák amit csak tudatalatti észlel
valami kényszeresen megjelenik
élni kezd a zsigerekben
olyan volt a tegnap esti film után
szagok keserű íz sírásra szorult torok
nem tudom megfejteni
a kórházi estemagányig jutottam
ezerkilencszáznegyvenkilencben
mikor reszketve hüppögve bújtam meg az ágyban
a hangos sírást már szégyelltem
nem tudom miért ez azóta sem változott
mintha kéz szorítaná nyakamat
szemem alig tudja tartani a könnyet
rohadtak ezek a rejtett filmkockák
a zsigeri kényszer
pedig semmi olyan nem volt
amihez közöm volna az amerikai tucatgiccsben
talán a rasztás hajú fekete gyerek
ahogy anyjához simulva nézett a kamerába
riadt tekintetére reagált bennem
a léleknek nevezett franctudjami
fülemig húztam a paplant jóval éjfél után
nem mertem elaludni
nehogy becsukódjon anyuék mögött a kórteremajtó
ott ne maradjak a klórszagú csöndben
aztán pörgés csattogás
mint rég a mozikban mikor véget ért a film
üres kattogás
csak a vakító fehér fény maradt
a varázslatból ébredők szemében