Bene Zoltán

MÁSODÁLLÁS

MÁSODÁLLÁS

Juli tálcán viszi be a kávét az apjának. Régebben csak vasárnaponként kényeztette így, de mióta az öreg nem dolgozik, olykor hétköznap is a kedvében jár. Az apja nagyon szereti a kávét. Mindig forrón, feketén, cukor nélkül issza. Most is élvezettel szürcsöli.

– Ettől fölélednék bármikor!

– Kilencre megyek a Németékhez, aztán bevásárolok – mondja Juli. – Legkésőbb tizenegy felé itthon leszek, összedobom az ebédet egyre vagy kettőre. Jó?

– Persze. Jó. Úgyse vagyok korábban éhes.

– Hozzak valamit?

– Nem kell semmi. Mit csinálsz a Németéknél? A hétvégén voltál, nem?

– Hárman is elmentek a varrodából, gondoltam, hátha…

– Nem elég, hogy ganézol utánuk?

– Apu! Nagyon kell a pénz! Tudod, nem?

– Jól van, na. – Az utóbbi időben néha már-már tart a lányától. Olykor mondogatja is a telefonban, amikor a nővérével beszél, hogy a lány viseli náluk a kalapot.

jumpstory download20210615 151404

– Még emlékszem rá, milyen szarrágó senki volt ­– jegyzi meg azért csöndesen. – Most meg ő itt a Jani!

– Ez van – Juli elveszi a tálcát, indul ki a szobából. – Ő legalább boldogul. Te meg összegereblyézhetnéd a leveleket!

– Ha nem mondod is…!

Juli fölhúzza a cipőjét, magára kanyarítja átmeneti kabátját, elindul. Németék néhány háznyira laknak. A varroda tulajdonosa az irodában ül, amely voltaképpen a melléképület első helyisége, a hátsó kettő maga az üzem.

– Jó napot!

– Kezit csókolom, Julika! – vigyorog Német. – Itt felejtett valamit? Valami baj van?

– Nem, nem, Német úr, minden rendben. Csak hallottam, hogy elment három lány. Gondoltam, talán jó leszek valamelyik helyére.

Nem köntörfalaz. Ilyen a természete.

– És a takarítás? A feleségem nagyon elégedett magával!

– Azt is elvégzem, nem probléma.

– Milyen idős maga, Julika? – vonja föl a szemöldökét Német, és vizsla tekintettel méregeti a lányt.

– Huszonkilenc.

– Dolgozott már varrodában?

– Igen. Egy évig, úgy tíz évvel ezelőtt. Otthon azóta is gyakran varrogatok, van egy régi gépem, még anyámé volt. Nem jöttem ki a gyakorlatból.

– Helyes – Német kopaszodó fejét simogatja. – Holnap kezdhet. Minimálbér, többet nem adhatok. Hat hónap próbaidő. A papírokat majd idővel elintézzük. Megfelel?

– Megfelel. Viszontlátásra!

– Viszlát, Julika!

jumpstory download20210615 151530

Juli magára ölti a világoskék köpenyt. Ketten matatnak az öltözőben. Korán van, a többiek még nem érkeztek meg. A fiatal lány, Zsaklin, aki mellette öltözik, idiótán nevetgél.

– Min nevetsz? – kérdezi Juli.

– Egy hete vagy itt, nem?

– De. Egy hete.

– Nem tűnt még föl?

– Micsoda?

– Hogy az egész öltöző be van kamerázva!

Juli körbepillant, elpirul.

– Hülyeség! – jelenti ki végül.

– Dehogy hülyeség! – komolyodik el Zsaklin. – Nézd! Ott, a sarokban az egyik, a másikban a másik. Valószínűleg még több is van. Nem könnyű észrevenni, mert nagyon picik. Állítólag valami régi, hülye filmben volt ilyen, hogy bekamerázták a női öltözőt, Német onnan vette az ötletet. Mindenki tudja, hogy vesznek minket.

− Baromság…

− Csak azt nem tudják, hogy fönn vagyunk az Interneten is – vág a szavába Zsaklin diadalittasan. − A tesóm tegnap este megtalálta. Online közvetítés meg rögzített anyagok.

– Csak úgy mondod… − habog Juli.

− Nem mondta el rajtam kívül senkinek, nem hülye gyerek az!

− Kicsoda?

− A tesóm! Nem vetted észre, hogy harmincöt fölött senki sincs? Meg aztán láttam is a neten, mondom. Válogatni lehet a videók között. Van, amelyiken öltözünk, van, amelyiken a Német kefél a Jenniferrel vagy a Lucával.

– Ezt már tényleg nem hiszem! – fakad ki Juli. – Két éve járok hozzájuk takarítani, a főnök rendes ember!

– Majd nézd meg, ha nem hiszed – vonja meg a vállát Zsaklin. – Ha eljössz hozzánk valamelyik este, megmutatjuk.

− Meg tudom nézni egyedül is.

− Nem hiszem. Az oldal címét nem mondom meg csak úgy, magadtól meg nem találod meg, hidd el.

jumpstory download20210615 151602

Juli aznap este ott ül Zsaklinéknál, a számítógép előtt. Egy nyurga kamasz mutatja a weboldalt. Valóban az öltöző látható a videókon, és ők, ahogy vetkőznek, öltöznek. És tényleg akad szexjelenet is. A nőket föl lehet ismerni, a férfit nem. Figyel, hogy ne arccal forduljon a kamera felé. Lehet a Német is, lehet bárki.

− A lelked a vállalatot illeti meg – dúdolja a fiú.

− Meg a tested is! Másodállásban pornósztárok vagyunk – nevet Zsaklin. – De a többieknek azért ne mondd el! Jobb, ha azt hiszik, csak magának vesz föl minket.

− Akkor nekem miért? – Juli kimondottan dühös.

Zsaklin gúnyosan elvigyorodik.

− Mert te vagy az egyetlen, aki észre sem vette a kamerákat!

Juli fölháborodva rohan el. Haragszik Zsaklinra. És haragszik magára, amiért haragszik rá. Meg se áll Németékig.

– Fölmondok! – vágja az ajtót nyitó férfi arcába. – És takarítani sem jövök többet!

– Jó estét! – mondja Német higgadtan. – Jöjjön csak be.

– Nem jövök! Fölmondtam!

– De miért?

– Láttam a videókat az interneten! Maga szemét alak!

Másnap reggel megint tálcán viszi be a kávét az apjának.

– Nem mentél dolgozni?

– Nem megyek többet.

– Nagyképű, újgazdag népség. Mondtam, nem?

– Mondtad.

Éppen a tálcát akarja kivinni, amikor csöngetnek. Megy, ajtót nyit. Német áll előtte.

– Mit akar?

– Nézze, Julika. Nem kell nálam dolgoznia, de a takarítást vállalja el továbbra is, kérem! Többet fizetek majd. Nézze, most is hoztam egy kis pénzt. Jutalmat. Nem sok, csak százezer forint. Vegye el, megérdemli.

– Menjen innen, Német úr! – sziszegi Juli. – Tűnjön el innen, míg ki nem jön az apám!

– Julika! Ugye, nem neheztel?

– De! Neheztelek! És nem kell sem a pénze, sem a munkája!

– De…

– Ne legyen beszarva! Nem beszélek senkinek az ocsmányságairól! Csak takarodjon innen azonnal!

jumpstory download20210615 151631

Német sarkon fordul, az utcára érve azonban, miután behúzza maga mögött a kaput, a pénzes borítékot bedobja a postaládába. Juli délután találja meg. Először felháborodottan rohanna Németékhez, hogy visszaadja, aztán csak áll, a kezében tartott pénzre mered. Lassan lehiggad, a borítékot zsebre teszi. Az apjára gondol. A drága kávéra, a drága… mindenre. S talán magára is egy kicsit. Lesüti a szemét.

– Jött valami? – kérdezi az apja, amikor visszatér a házba.

– Semmi – válaszol. – Holnap bemegyek a városba, körülnézek, hátha van valami állás. A takarításból nem lehet megélni. Főleg, hogy csak három helyre járok már.

– Németékből ennyire eleged lett?

– Hagyjuk ezt – legyint fáradtan Juli. – Majd találok valamit.

– Persze – bólogat az apja. – Majd találsz valamit.

Másnap Juli munka után jár a városban. A következő két napon is. Pénteken otthon marad. Szombaton elmegy takarítani Németékhez. Hétfőn a varrodába. A főnök kedvesen mosolyog rá.

kép | jumpstory.com