Mesterházi Márton

AZ ÚJSZÜLÖTT VERS RUHÁJA, HAJLÉKA

HORGAS BÉLA VERSÉHEZ

AZ ÚJSZÜLÖTT VERS RUHÁJA, HAJLÉKA

HORGAS BÉLA

A LAKATLAN CSIGAHÁZ

lakatlan csigaházat sodort elém a déli szél ahogy
csámborogtam
és
egy szerelmi dal hangzatait zizegtettem a hegy
nyugati lejtőin sóvárogtam érte
hogy olyan legyen végre és
éppen az
amit eddig még sohasem tudtam kimondani most se
majd
de nem én lennék én
ha újra meg újra neki nem veselkednék gondoltam
és
akkor a lakatlan csigaház káprázatosan csavarodó szürke-
barna vonalaival
a dal
valószínűtlenjét belső terében (láttam hogy csakis nekem)
fölragyogtatta hirtelen
én meg vén mohó rácsaptam nem létező ajtaját nahát
megvagy ha nem is az vagy még már közelebb jutottam s nagy
vígan tenyerembe kaptam a sáros
fűben világító házat jöjj meztelen versem
héja legyél hajléka engedd hogy beléd öltözzön-
költözzön
nem leszel többé lakatlan így
biztattam
és a hegyen megint süvített a déli márciusi szél hallottam
éjszaka is
csigaházam falára tapasztottam a fülem

 

Ötvenegynéhány éve élek együtt feleségemmel, ahogy mondatik: jóban-rosszban, egészségben-betegségben – ne röstelljük: szeretetben – tehát tudom, miről beszélek (írok).

Majd öt évtizednyi együttélés után az (amúgy) evidensen szeretett asszonyhoz szerelmes verset írni, méghozzá nyilvánosan (hisz a költő folyton színpadon van): kínos? (nem, túlzás), ciki? (nem, alja stíl volna), nehéz? (igen, ez az: nehéz).

öregkori szerelmi dal

Ahogy a költő, ha nem is mondja ki, sejteti: az öregkori szerelmi dal odabenn már reményteljesen alakul, formálódik, rúg és úszkál, de kijönni a placcra apaszült pucéran röstell, meg fázna is. Amint didergősen-szégyellősen dadogó, ötölő-hatoló bátyái, a szerelmes „versadakozás” ciklusának tagjai, akik mindaddig képtelenek voltak kimondani a rájuk bízott üzenetet.

De most itt ez a káprázatosan csavarodó objet trouvé, lesz az újszülött versnek ruhája is, hajléka is. És végre ki tudja majd mondani, amit eddig még sohasem.

Igaz, a hegyen éjszaka is süvít a déli márciusi szél, s a költő, csigaháza falára tapasztva fülét, talán megint kudarcot sejt. De akkor újra neki fog veselkedni. És talál más ruhát-hajlékot a versének.

kép | shutterstock.com