AZ ÖNTÚLBECSÜLÉSBŐL
[CSAK AZÉRT IS]
2019-03-04
| CSAK AZÉRT IS, Vers
Az öntúlbecsülésből élek,
egy téveszmére építem magam.
Egy fejben lehet-e két lélek,
és ahhoz méltó szenvedélyek,
mint több király egy kártyapakliban?
Az öntúlbecsülésből élek,
járhatnak ezzel bizonyos veszélyek,
az ember ettől persze nyugtalan.
Egy fejben lehet-e két lélek,
s tudom-e melyiknek beszélek,
ha öncsalásra visz rá az agyam?
Az öntúlbecsülésből élek,
nem mondhat engem senki se szerénynek,
az öntudatnak ára van.
Egy fejben lehet e két lélek,
két testen ugyanaz az élet,
mint villámcsapás, átrohan.
Az öntúlbecsülésből élek,
egy fejben lehet-e két lélek?