Átesni és túllenni az egészen,
elfelejteni, hogy kedd van, fél hat.
Vonatra szállni, és megkeresni a hegyet,
ahol még énekelnek a kakasok, ha jön
a hajnal. De hiába kapcsolgatom a tévét,
nincs, ami visszatartson, mert errefelé
nem hallani a harangokat, amikor
a kocsmák asztalánál összedugjuk
a fejünket, és bevalljuk azt is, amit
nem kéne. Bevallunk mindent, mielőtt
késő lenne, pedig nem is tudjuk,
hogy a napnyugta a szúnyogoké,
mert eljött az ő idejük, és fél óra
múlva ostrom alá veszik a várost.