AZ EGYÜGYŰ SZATÍR-KÉP

A lópatát már alig rejthetem.
Rügyező, ráncos homlokon
a sóvár kecskeszarvakat.
Gyanús nyomok követnek
mindenütt: terjengő, enyhe bakszag,
s ágak hegyén az oldalamról tépett
gyapjas, rongyos szőrcsomók.
Ördög-forma vagy kentaur-forma
lehetek talán. De nem tudom.
Nincsen tükör, mely megmutatná
boldog isten-arcomat.
Csupán az együgyű szatír-kép,
a riadót doboló nimfa-tekintetek:
mint makacs félreértés, kísérik utam.

kép | pinterest.com