Karen Armstrong

AZ AMERIKAI FUNDAMENTALIZMUS: A HARAG ÉS A CSALÓDOTTSÁG HANGJAI

2002 március

AZ AMERIKAI FUNDAMENTALIZMUS: A HARAG ÉS A CSALÓDOTTSÁG HANGJAI

Az Egyesült Államok a vallási szélsőségek igazi otthona. A fanatizmus nem az idegenekkel szemben indított kereszteshadjárattal kezdődik, hanem a saját hittestvérek iránti gyűlölettel.

A különböző vallások fanatikusainak egyöntetű meggyőződése, hogy mindinkább szekularizálódó világunkban csak az erőszakos hit mentheti meg a vallást a teljes megsemmisüléstől. Ha az Egyesült Államokat ért csapás után fel akarjuk venni a harcot a terroristákkal szemben, először is az indokaikat és a félelmeiket kell megértenünk.

A fundamentalizmus nem új keletű jelenség, valójában az Egyesült Államokban kezdődött, a huszadik század első felében. Nemcsak a muzulmán világban találkozhatunk vele, minden jelentős vallásban felbukkan mint a racionális, szekularizált modernitás elleni reakció. Csak akkor terjedt el széles körben az iszlámban, amikor a hatvanas évek vége felé a modernizáció már elért egy bizonyos szintet, és a nacionalizmus vagy a szocializmus világias megoldásai kudarcot vallottak.

a tiszta hit szigetei

A nyugati mintájú világi államok megalapításával párhuzamosan mindenütt kifejlődtek a tudatosan elutasító, vallásos fundamentalista mozgalmak is. Kivonultak a társadalomból, hogy megalkossák a tiszta hit olyan szigeteit, mint a New York-i ultra-ortodox zsidó közösségek vagy Osama bin Laden kiképzőtáborai. A környezetüket ellenségesnek érzik, ezért gyakran ellentámadásokat szerveznek, hogy Istent és a vallást az elvilágiasodott társadalom vakvágányáról ismét a középpontba állítsák. Ellenkultúrájukat gyakran a tudatos szembenállás jellemzi. Túlhangsúlyozzák például a nők hagyományos szerepét, mert a női emancipáció a modernitás fontos része. A mozgalmak nemegyszer a világi társadalom árnyékaként, torz tükörképként jelennek meg. Számos államban két szembenálló táborra szakítják a társadalmat: az egyik élvezi és értékeli a világi humanizmus elveit, a másik azonban zsigeri irtózattal és félelemmel visszautasítja azokat.

armstrong1

Mindez az amerikai és a közel-keleti fundamentalistákra egyaránt érvényes. Jelenleg az Egyesült Államokban a népesség körülbelül nyolc százaléka mondható fundamentalistának, de az erősen konzervatív keresztények támogatását is élvezik, amint az az Erkölcsi Többség (Moral Majority) nevű szervezet 1979-es feltörésekor nyilvánvalóvá vált.

Az I. világháború során az amerikai protestánsok hozták létre az első fundamentalista mozgalmat, az elnevezés is tőlük származik. Hitük „fundamentumaihoz” akartak visszatérni, hogy így válaszoljanak templomaik mind liberálisabb szellemére. Ezt a meghatározást később hindu, buddhista, muzulmán, zsidó, szikh, sőt konfuciánus csoportokra is használták, amelyek visszautasítják a keresztény eredetű kifejezést, hiszen véleményük szerint alapvetően más céljaik vannak. Mindenesetre ezzel az elnevezéssel illetik az összes ilyen, minden különbözőségük ellenére mégis hasonló mozgalmat.

az idegenek és a kívülállók ellen

Az eredeti, archetipikus amerikai fundamentalizmus a vallási lázadás lényeges vonásait világítja meg. Először mindig a rendtársakkal szembeni támadással kezdődik, és csak később irányul az idegenek és a kívülállók ellen. Az amerikai fundamentalizmus a protestáns felekezetek feletti uralomért a liberális keresztényekkel szemben vívott harccal kezdődött, tehát kifejezetten a kereszténységen belüli konfliktusként jelentkezett.

Az iszlám fundamentalisták eleinte csak saját honfitársaikkal szemben léptek fel. Így a Hamasz születéséhez vezető mozgalom a Palesztin Felszabadítási Front (PFSZ) elleni lázadásként indult. Tagjai Palesztina iszlám lelkületéért harcoltak, és a palesztin törekvéseknek inkább muzulmán, mint világias színezetet akartak adni. Izrael ezt felismerve, eleinte támogatta a Hamaszt, hogy aláássa a PFSZ-t; és a Hamasz csak az 1987-ben kitört intifáda után fordult az izraeliek ellen.

Bin Laden korai offenzívái a szaúd-arábiai kormány ellen irányultak, mert véleménye szerint lejáratták az iszlám eszmét. Szent háborút hirdetett Egyiptom, Szíria és Jordánia elvilágiasodott kormányai és az iráni síita vezetés ellen is. Most az amerikaiakat akarja kisöpörni a Közel-Keletről, mert őket okolja a tiszta iszlám térvesztéséért. A fundamentalista küzdelem tehát valójában nem Izrael vagy a Nyugat ellen irányul, hanem a társadalmon belül vívott harc.

A fundamentalizmus mindig a liberális és szekularizált világ vélt fenyegetéseire adott válaszként jelentkezik. Amerikában 1917-ben lépett fel először hatásosan, mikor a liberális keresztények azzal vádolták konzervatívabb hittestvéreiket, hogy aláássák a harci szellemet, és lepaktáltak a németekkel. A fundamentalisták úgy hitték, közeledik a végítélet napja, a demokráciát a csőcselék uralmának tartották, a Népszövetséget pedig az Antikrisztus lakhelyének. A mai napig rendkívüli gyanakvással kezelik a demokráciát, az ENSZ-t, az Európai Uniót, az Egyházak Világszövetségét pedig a Sátán mesterkedésének tekintik.

armstrong2

A közel-keleti fundamentalisták is gonosznak és agresszívnek tartják a modernitást, és aligha meglepő, hogy nem üdvözlik lelkesen a világi hatalmak előretörését. Amikor Atatürk megkezdte Törökország szekularizációját, minden muzulmán teológiai és jogi főiskolát bezáratott, és a szufi szervezeteket illegalitásba kényszerítette.

1935-ben Reza Pahlavi sah parancsot adott katonáinak a kötelező nyugati öltözet ellen tiltakozó fegyvertelenek lelövésére az egyik iráni kegyhelyen, és sok száz ember meghalt. Az iráni síita fundamentalizmus Muhhamad Reza sah agresszív szekularizációs intézkedéseivel szemben jött létre.

Az Oszama bin Laden által felkarolt szunnita fundamentalizmus azokban a koncentrációs táborokban alakult ki, ahova Gamal Abdel Nasszer elnök záratta a muzulmán aktivistákat, bár jó néhányuk csak röpcédulákat osztogatott. A legutóbbi Amerika-ellenes támadás indítóokaiként a muzulmánok Irak bombázására, az Öböl-háborúban meggyilkolt iraki civilek ezreire és az amerikai fegyverekkel lerombolt palesztin otthonokra hivatkoznak.

Az amerikai fundamentalista mozgalmak még nem folyamodtak ilyen mérvű erőszakhoz, mert az őket ért sérelmek is sokkal csekélyebbek voltak. Ám a szövetségi kormány „világias humanizmusát” a muzulmán fundamentalisták Amerika- és Izrael-ellenes nyilatkozataihoz hasonló hangnemben kárhoztatják. Az amerikai kisvárosok lakosai csaknem úgy tartanak a Yale, a Harvard és Washington idegen erkölcsi világképétől, mint a muzulmán országok lakói.

jóval erőszakosabb hang

Az amerikai tapasztalat azt mutatja, hogy a fundamentalizmus a támadásoktól csak tovább erősödik. Az 1925-ös Scopes-per előtt, amikor a protestáns fundamentalisták tiltani próbálták az evolúcióelmélet tanítását az iskolákban, jelentős részük még a politikai baloldallal szimpatizált. Ám a per után, melyben elítélték John Scopes biológiatanárt, a világias szemléletű sajtó kíméletlenül nevetségessé tette őket, így csatlakoztak a szélsőjobbhoz, és vallási nézeteik hangoztatásakor is jóval erőszakosabb hangot ütöttek meg.

A fundamentalizmus az Egyesült Államokban és a Közel-Keleten is mind szélsőségesebbé válik. Az új amerikai vallási radikális mozgalmak az Erkölcsi Többség szerepét túl mérsékeltnek találják, s helyenként már-már a keresztény fasizmus megjelenési formáivá fajulnak. A mozgalmak közül talán a Keresztény Identitás néven ismert hálózat a legijesztőbb, ők egyenesen a szövetségi kormány lemondását szorgalmazzák. Megátalkodottan fajgyűlölő szervezetük minden valószínűség szerint az oklahomai szövetségi épületet felrobbantó Timothy McVeigh-re is nagy hatást gyakorolt.

A média támadásai csak tovább rontják a helyzetet, hiszen a fundamentalizmus a megsemmisüléstől való félelmen alapul. Az általam ismert zsidó, keresztény vagy muzulmán fundamentalista mozgalmak szent meggyőződése, hogy az elvilágiasodott társadalom el akarja törölni a vallást. Az Egyesült Államokban a vallási szélsőségesek Isten Amerikájának megrontásától tartanak, és határozottan elutasítják a liberális vagy tudományos eszméket sugalló könyveket és a feminizmust.

armstrong3

A muzulmán országok elsősorban Izrael és a Pentagon katonai erejétől tartanak. Amikor az emberek azt hiszik, puszta túlélésük forog kockán, hajlamosak az erőszakos kitörésekre, és semmivel sem törődnek. A hit jövője miatt érzett aggodalmukban a fundamentalisták eltorzítják szentírásaik üzenetét, és lejáratják a Biblia és a Korán könyörületes szellemét. A torz hit, mint azt szeptember 11-én láthattuk, rendkívül aljas tettekben nyilvánul meg.

a közelgő végítéletet várják

Bár a fundamentalisták túlnyomó többsége nem követ el terrorcselekményeket, sokan vonzódnak az erőszakos hittudományokhoz. Az amerikai fundamentalisták a közelgő végítéletet várják, amikor Isten elsöpri ezt a romlott, világias társadalmat, és lakóit vérözönnel borítja. A Világkereskedelmi Központ összeomlása erősen hasonlított ezekre az apokaliptikus látomásokra.

Mi, itt Angliában, elsősorban nem vallási szempontok alapján fejezzük ki kételyeinket. A futballhuligánok körében tapasztalt, az elveszített tekintély miatt érzett harag és csalódottság, a könnyen meghatározható közösséghez tartozás vágya azonban hasonló érzésekből fakad. Ez a feneketlen elégedetlenség, bárhol is találkozunk vele, szorongást, dühöt és bosszúságot jelez, és mint láttuk, egyetlen társadalom sem mentes tőle.

kép | wikimedia.org