ÁLOM A KÖNNYEDSÉGRŐL

Én? Eldobálnék mindent, ha lehetne.
A háztetők fölött anyagtalan
szállnék, s nem gondolnék az emberekre,
akik közt furcsán éreztem magam.

Méricskélés és óvatoskodás
nem húzná le ballasztként életem.
Nem nézném, Rómában hogyan szokás:
én volnék Róma. Az Igen s a Nem.

Itt lenn a lim-lom ellep, fojtogat.
Ezért dobnék el mindent (ha a bátrak
közé tartoznék), engedvén, tanítson

repülni lepke vagy madárcsapat.
Szép álom. Ébren nincs szabadulás, csak
az ölelés görcse. Szorít, szorítom.

kép | shutterstock.com