AZ ESŐ LÁBA
2002 május
Dédinek istállósöprű a nyelve.
A döngölt padlót felnyalta:
Mint a béka, a földet ette.
Az udvaron görénycsapda.
„Valaki felakasztotta magát” –
Mondja a hirtelen támadt viharra.
Az eső lába hideg békaláb.
Dédi a fogát szívja.
Kifújt tojáshéj a ház,
Padlóján avar száraza-nyirka.
Ammóniaszag szúr,
Mintha vasvilla.
Be kell vallanom, a közmondások keresése közben megismert szólások elcsábítottak. A versemben felhasznált szólásokat meglehetősen ritkán használják: Olyan a nyelve, mint az istállósöprű; Földet eszik, mint a béka; Valaki felakasztotta magát. A versben mindegyik szó szerint értendő!