SITGES
2008 április
Így képzelték egykor a jövőt:
ivartalanítva, tisztára seperve.
Ha elkészült, már nem érdekes,
hogy többé nem illünk bele.
Magas pályán szalad a csővasút,
sofőrje nincs, komputer vezérli,
mint óceánok apály-dagályát
a Hold. Betonhombárok, űrsilók,
semmit daráló gyármonstrumok.
Beszélhettek a jövővel, persze.
Telefonálhattok, de kősüket.
Örökös szózatát harsogja csak.
Egy ház, aminek nincsen ajtaja.
Vágyálom, amiből nincs felébredés.