Modla Zsuzsanna

A VUHANI MAGYAR KIRÁLYSÁG

A VUHANI MAGYAR KIRÁLYSÁG

Hszi Csin-ping, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának 77 éves főtitkára személyesen vett részt a magyar nemzeti ünnep központi rendezvényén. A Március 11-e téren megtartott katonai díszszemlével egybekötött koszorúzás után a pártfőtitkár fejet hajtott a koronavírus magyar áldozatainak emléke előtt, majd beszédében méltatta Orbán Viktor heroikus harcát az Amerikából elszabadult pandémia ellen. „Éljen és virágozzék a kínai és magyar nép örök, megbonthatatlan barátsága, amelynek garanciája a ma tíz éve tartó rendkívüli jogrend, amelyet minden magyar ember méltán ünnepel” – zárta beszédét. A magyar és kínai média által élőben közvetített ceremónia után Hszi Csin-ping elbúcsúzott vendéglátóitól, autóba szállt és visszaindult hazájába. Mintegy tíz perccel később már otthon is volt a Kínai Népköztársaságban. Az ünnepségek azonban a vendég távozása után is tovább folytatódtak a Vuhani Magyar Királyság területén.

I. Vírus és szabadságharc

A magyar sajtóban, az iskolai ünnepségeken, a munkahelyek faliújságjain és a kötelezően használt kínai Weibo közösségi oldalon mindenütt megemlékeztek róla, hogy 2020. március 11-én, Orbán Viktor, Magyarország akkorra már 117 hónapja, 510 hete, illetve 3574 napja hivatalban lévő miniszterelnöke bejelentette, hogy a koronavírus terjedése miatt rendkívüli jogrendet hirdetett, és veszélyhelyzet elrendeléséről döntött. Az iskolákban a diákok el is játszották, ahogy a kormány márciusi ifjai a fertőzéssel dacolva lezárták az ország határait, bezárták a mozikat és színházakat, tantermen kívüli digitális munkarendet vezettek be, akciócsoportokat állítottak fel, és a védekezéshez szükséges eszközöket szereztek be Kínából. Felidézték a nemzeti múlt dicsőséges pillanatait összekötő momentumot, a Pilvax kávéház bezárását is. Az ünnepi megemlékezések csúcspontján természetesen a 2020. március 31-én a „133 Bátor Ember” által elfogadott felhatalmazási törvényről is megemlékeztek. Egy-egy csengőhangú tanuló minden iskolában felolvasta, hogy „az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdése felhatalmazza a Kormányt, hogy rendeletet alkothasson a veszélyhelyzet során, amellyel – sarkalatos törvényben meghatározottak szerint – egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat. A Kormány ilyen rendelete tizenöt napig marad hatályban, kivéve, ha a Kormány – az Országgyűlés felhatalmazása alapján – a rendelet hatályát meghosszabbítja.”

mélyen aggasztó

És meg is hosszabbította… Szükség volt erre, hiszen Magyarországnak szinte azonnal szabadságharcot kellett vívnia. Április 1-jén közös nyilatkozatot tett közzé Belgium, Dánia, Finnország, Franciaország, Németország, Görögország, Írország, Olaszország, Luxemburg, Hollandia, Portugália, Spanyolország és Svédország kormánya, amiben az aláírók deklarálták, hogy „mélyen aggasztónak találják azon egyes elfogadott vészhelyzeti intézkedéseket, melyek a jogállamiság, a demokrácia és az alapvető jogok alapelveinek megsértésének veszélyét hordozzák”. Mivel a rövid állásfoglalás egyetlen egyszer sem említette Magyarországot – bár nem volt nehéz rájönni, hogy a nyilatkozat a magyar felhatalmazási törvény miatt született meg –, április 2-án Magyarország is csatlakozott az aláírókhoz. De, mint tudjuk, semmi nem tart örökké – a korábban jellemző puha, alakoskodó európai diplomáciának is vége szakadt egyszer, és a június 17-én tartott rendkívüli plenáris ülésen az Európai Parlament indítványozta, hogy az Európai Bizottság egy újabb hetes cikk szerinti eljárást indítson Magyarországgal szemben. 

Máig kérdés, hogy a COVID-19 okozta pánikhangulat nyomán súlyos válságba került Európai Bizottság vagy egyszerűen a cinizmustól végleg besokallt tagállamok revansa volt az ok, de a Magyarország elleni eljárást foganatosították, aminek végén 2022-ben az országot kizárták az Európai Unióból. Az Európai Parlament valamennyi képviselője felállva tapsolta meg a döntést, amely az európai Magyarország történelmének egyik végpontját jelölte ki.

Bár Orbán Viktor miniszterelnök a koronavírus-járvány magyarországi kitörésekor – nem először és nem is utoljára tanúbizonyságot téve váteszi képességeiről – március 16-ai parlamenti felszólalásában elmondta, hogy komoly munkanélküliségi hullám várható, ami miatt újra kell tervezni a költségvetést, és a kormánynak a munkahelyvédelemre is koncentrálni szükségeltetik, ezekben végül nem történhetett előrelépés. Tíz évvel később az iskolai és munkahelyi ünnepségen és a médiában is felemlegették a szabadságharc kezdeti nehézségeit és a magyarság árulóinak aknamunkáját. A szégyentablókon szerepelt Surányi György és Bod Péter Ákos, a Magyar Nemzeti Bank egykori elnökeinek neve, akik már 2020 márciusában hosszú cikkekben támadták a kormány gazdasági lépéseit. Az ő ármánykodásaiknak köszönhetően a külföldi befektetők elkezdték kivonni tőkéjüket a magyar piacról, bezárt gyárakat és irodákat, munkanélküliek százezreit hagyva maguk után. A magyar kormány azonban folytatta szabadságharcát, és 2020 őszén visszautasította a Világbank és az IMF által felkínált hiteleket. Bár a szabadságharc sikeresen verte vissza a nemzetközi pénzügyi körök támadását, 2021 januárjában az ország hivatalosan is csődöt jelentett.

Az ország gazdasági összeomlása és az Unióból történt kizárása miatt nem maradt más, mint elfogadni Kína ajánlatát. A koronavírus-járvány 2020 karácsonyi második hulláma rengeteg áldozatot szedett világszerte. Kínában teljes tartományok néptelenedtek el.[1] A tönk szélére sodródott Magyarországot a kínai állam letelepedési kötvényekkel támogatta, mely kezdeményezés egyértelműen túlmutatott a kommunista állam haszonelvű nemzetközi segélyezési politikáján: egyfajta viszonzás volt ez a 2013 és 2017 közötti nagyvonalú magyar gesztusra, amikor 15 754 kínai állampolgár kaphatott lehetőséget, hogy Magyarországon telepedjen le és ezzel szabad bejárást nyerjen az Unió területére. A magyar gazdaság kínai tőkeinjekciójának ellenszolgáltatásaként 3 millió magyar állampolgárt telepítettek be az elnéptelenedett Vuhanba, ezzel is bizonyítva, hogy Kína emberarcú állam… A döntés ellen a magyar ellenzéki pártok óriási, sosem látott tiltakozó akciót szerveztek: egy Facebookon szervezett online tüntetésen kétezren írták alá a Most Már Tényleg Elég Volt című petíciót. A kormány rémhírterjesztés elleni akciócsoportja ezek után kénytelen volt beszüntetni az országban a Facebook és a Google elérhetőségét. És az akcióban részt vevő ellenzéki szervezeteket.

II. Vuhani Magyar Királyság

A kiválasztott magyar állampolgárok Vuhanba telepítése 2023-ban zajlott. A magyar történelem korábbi vészterhes éráira jellemző kitelepítéseivel, elhurcolásaival, deportálásaival szemben a Kínába történő költözés privilégiumnak számított, így oda az Orbán Viktor miniszterelnök által korábbiakban jó magyarságukról tanúbizonyságot tevő (vö.: nemzetükre nem rárontó), arra kijelölt személyek váltak jogosulttá.

Államszervezet, közigazgatás, jogrendszer

Kína a Vuhani Magyar Királyságot az ország különleges közigazgatási területévé tette, amely alaptörvénye szerint semmilyen fokú autonómiát nem élvez, így – például Hongkonggal ellentétben – nemcsak honvédelmi és külügyi kérdésekben függ a kínai kormánytól, de gazdaságilag, jogilag és közigazgatásilag is.

A kezdetben alkirályságként működő állam első vezetője Semjén Zsolt lett, aki beiktatási ceremóniájára az előzetes tervek szerint lovon érkezett volna – mellyel korábban nagy sikereket ért már el például a román diplomácia frontján –, de a kínai államnak tett gesztusként végül egy nyúllal (nem nyúlon!) jelent meg, tisztelegve a hagyományos kínai horoszkóp előtt (2023. a Nyúl éve).

A Vuhani Magyar Királyság alappillérei

A már korábban is meglehetősen terhesnek bizonyuló négyévenkénti választásokat – amelyek minden erőfeszítés dacára olykor tartogattak kellemetlen meglepetéseket – megszüntetve bevezették a négy évente esedékes vérszerződés protokollját, melyet hagyományosan a rendek és Orbán Viktor kötnek meg. A Királyi Parlament rendszeresen ülésezik – ennek fokozott hangsúlyozása a nemzetközi médiában Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár egyetlen feladata. Ez a demokrácia magyar modellje, és senkinek sincs joga kritizálni minket, amiért a parlamentbe Orbán Viktor delegálja a képviselőket. A sorokban helyet kap az ellenzék is – azt is Orbán Viktor nevezi ki, vezetője Molnár Zsolt (Vuhani Magyar Szocialista Párt). Szocialista vezetője van a koronavírus járvány ellen tíz éve folytatott harcot koordináló Lélegeztetőgép Bizottságnak is, de a bizottság nevének semmi köze az ellenzéki párt finanszírozásához.

meritokrácia

A Királyi Végrehajtó Tanács élén a király (kezdetben az alkirály Semjén Zsolt, majd a főkirály Orbán Viktor) áll, akit a Kínai Népköztársaság Államtanácsa nevez ki mindenkorra. A Királyi Közszolgálati Kar politikailag semleges testület – benne a konstruktív ellenzék is helyet kap – a törvények végrehajtásában segédkezik és kormányzati szolgáltatásokat nyújt. A köztisztviselők kiválasztása a meritokrácia elve alapján történik. A Királyi Törvényhozó Tanács 5 főből áll, élén a Királyi Törvényhozó Tanács Elnöke, Orbán Viktor. A bírókat a főkirály nevezi ki – a független bíróságok már az európai Magyarországon is megszűntek, így a gyakorlat exportjával nem kellett vesződni.

A Vuhani Magyar Királyság jogrendszere

Minden vuhani magyar állampolgárnak szigorúan tilos a kínai rendszert kritizálni, annak megsértése internálást, visszaesők esetében halálbüntetést von maga után. A Kínába tagozódás lehetőséget nyújtott számos gyakorlat átvételére, amit Orbán Viktor korábban is ambicionált, de az európai jogszabályok megkötötték a kezét. A Kínában komoly hagyományokra visszatekintő „dolgok betiltása” intézkedés keretein belül betiltották az internetet, a homoszexualitást, a transzneműséget (azt már korábban) az egyedülállóságot, a gyermektelenséget, a női politikusokat, a sajtószabadságot (azt is már korábban) a vegán étrendet, a kínain kívüli idegen nyelv ismeretét, a biciklizést, minden zenét, ami nem Vastag Csaba, Nagy Feró, Keresztes Ildikó, Szikora Róbert és az R-Go, valamint Varga Miklós, Homonyik Sándor és Vikidál Gyula szerzeménye (a teljes lista valamennyi közintézményben kifüggesztve olvasható).

A Vuhani Magyar Királyságra egyetlen valódi veszély leselkedik, miután Soros György életének 92. évében elhunyt[2]: bár az országgal minden oldalon határos Kína hermetikusan lezárta magát és így a Királyságot is, migránsok továbbra is vannak. Migráns ugyanis bárki lehet – ez kinevezés kérdése. Amennyiben ez bizonyításra került – és kerül, mert a Királyi Ügyészség soha nem téved –, az illetőt kínai munkatáborba internálják. (Az ujgur átnevelőtáborok már Kína egész területén jelen vannak és nyitottak mások befogadására is. Ezek az intézmények nagyon befogadók.)

A Vuhani Magyar Királyságnak külpolitikája nincs, a Kínával való kereskedelem kizárólagossága éket vert az olyan barátságok közé, amelyeket nagyra tartott az európai Magyarország – nincs már Putyin által megnyitott cselgáncs bajnokság, nincs Bolsanaróval focimeccs nézés, nincsenek Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnökkel folytatott jóízű beszélgetések, nincs részvétel a Türk Tanácsban – pedig kipcsak még mindig van rengeteg –, de áldozatokat mindenkinek hozni kell. Szijjártó Péter, a Kínai–Magyar Barátság minisztere szerint ez a magyar nemzetközi politika szerves fejlődésének természetes nyugvópontja, és csak az ellenségink próbálják a függetlenség elveszítésének beállítani. A Vuhani Magyar Királyság természetesen nem tagja az ENSZ-nek és azt nem is ismeri (f)el.

Társadalomszerkezet

A Vuhani Magyar Királyság az ősi magyar hagyomány szerint rendi alapon szerveződik. A két privilegizált rend a Vitézek Rendje és a Papok Rendje. Az előbbi esetében a kinevezést maga Orbán Viktor adja, az utóbbi esetében a Fehér Ló Egyháza, illetőleg annak vezetője, Tőkés László szolgáltatja. (Az Ázsiába költözéssel lehetőség nyílt kilépni az akkorra már súlyosan migráns-barát politikát hirdető, a szegénység csökkentését zászlajára tűző Római Katolikus Egyház égisze alól. A pandémia sarkában loholó globális gazdasági válság ugyanakkor nemcsak a katolikus egyházat, de a református felekezeteket is odafordulásra késztette, mellyel sokan nem szívesen azonosultak, így többek – például Tőkés László is – odahagyták egyházukat, hogy segédkezzenek egy régi-új rendszer felépítésében és védelmében.)

A mintegy félmillió kivételezett rendbe tartozó állampolgár mellett a jobbágyság jelenti a legtöbb tagot számláló osztályt. Az ő szerepük sem elhanyagolható, mert bár iskolázottságuk, illetőleg annak hiánya nem teszi lehetővé, hogy politikai vagy spirituális szerepet vállalva legyenek az új ország oszlopai, bérmunkára kikölcsönzésük a kínai gyárak számára nemcsak a gazdaságnak válik hasznára, de egyszersmind erősíti a baráti kapcsolatot Kínával. Orbán Viktor igyekszik is felhívni a figyelmet polgártársainak áldozatos munkájára, akik olykor napi 20 órát is hajlandók dolgozni, nem ritkán nehéz körülmények között. Orbán Viktor több ízben tájékoztat arról is, hogy a jobbágyság a legtöbb esetben maga kéri a minél nagyobb arányú robotot, hiszen vallja: „aki dolgozik, boldogul”. A kínai gyárakban a munka öröm. Az IMF után a magyarok végre megszabadultak az EU gyarmatosító törekvéseitől is, és végre a maguk urai lettek.

Kultúra

A Vuhani Magyar Királyság teljes kulturális életéért a Szakács Árpád Nemzeti Kultúrház Hálózat felel. Odaadó és fáradhatatlan munkájának eredményeképpen a korábbi nyugatias „kultúrától” az ország megszabadult: színház nincs, ennek funkcióját tökéletesen pótolja a rendszeres mangalica-fesztivál, ahol a megjelenés kötelező. A kínai közösségi médiát kivéve sikerült megszabadulni az internet nyújtotta gyakori információs és világnézeti elbizonytalanodástól is. A külföldi hírek kiiktatásának következtében a televízió virágkorát éli – az egyetlen csatorna a VMKTv1, ahol két műsor fut: a korábban Magyarországon (negatív) nézettségi rekordot döntő Dal, valamint a Híradó.

díszmagyarban

A Vuhani Magyar Királyságban a viselet egységes: a vitézek és a papok díszmagyarban járnak, a jobbágyság vagy magyar népviseletet vagy kényelmes kínai szabadidőruhát hord (a ruházatban megjelenő szabad választás sok kritikát kap, de Orbán Viktor elkötelezett: senki ne mondja, hogy itt nincsenek szabad választások). Az irodalom a Petőfi Irodalmi Ügynökség által kijelölt írók illetékességi körébe tartozik, a kiadványokat csak a Papok Rendjébe tartozók olvashatják, másoknak irodalmi műveket létrehozni tilos. Bayer Zsolt szabadon írhat, mert ő tud.

Szociális rendszer

Szolidaritásra és segítségnyújtásra nincs szükség – ez már a 2020-as válságkezelés során is bebizonyosodott. Hiába érvelt mindenki azzal, hogy meg kell menteni a humánerőforrást, mert szükség lesz rá a struktúraváltás után és készpénzt kell a kezébe adni, mert a majdani kínálathoz keresletet is társítani kell, vagy akár azzal, hogy a vállalkozásokat is támogatni lehetne, mert egyszerűbb megmenteni, mint újraépíteni egy-egy üzletet, kinek lett igaza? Orbán Viktornak és támogatóinak, akik elvezették a magyar népet a Kínai Kánaánba, ahol nincsenek szegények – a munkaalapú társadalomban senki nem szorul segélyre!

Az európai Magyarország helyén

Magyarországon a fentebb ismertetett unortodox módon kezelt gazdasági válság hatásaként a munkanélküliség 2021-ben a lakosság 40%, 2023-ra a lakosság 90%-át sújtotta. Az országban egyre inkább eluralkodott a pánik, a tüntetések és a hatósági figyelmeztetések váltották csupán egymást, amúgy szeszélyesen, mint egy rapszódiában. A tömeges elszegényedés következtében a közbiztonság jelentősen romlott, megindultak a nyílt fosztogatások. Miután Orbán Viktor létrehozta a Vuhani Magyar Királyságot, és hárommilló lojális hívével együtt áttelepült Ázsiába, a korábbi Magyarország teljes anarchiába süllyedt. Kezdetben az ENSZ békefenntartói igyekeztek a lakosság biztonságát szavatolni. Ám a magyarok továbbra is gyanakvóak maradtak a világszervezettel szemben – a hosszú éveken át tartó kormányzati kampányok nem múltak el nyomtalanul. Elő is kerültek a vonatkozó óriásplakátok a Lendvay utcai villa pincéjéből – így a békefenntartók egy idő után kivonultak a területről.

A társadalom összeomlott: tombolt az utcai erőszak és az idegenellenesség. A lakosság a szigorúan kiporciózott élelmiszert külföldről pénzelt szervezetektől kapta. Teltek az évek… 2028-ra – miután ötmillió állampolgár, aki még egyáltalán tehette, elvándorolt –, az ott maradtak pedig, ha nem haltak éhen, nem fagytak meg és nem végezték erőszakos halállal, egyszerűen nem nemzettek utódokat. A vuhani magyar média ritkán beszélt az óhazában élőkről, de időnként mégis felidézte, hogy a család szentségét nem tisztelők mindenhol ott vannak, és még a világégésben is képesek makacsul kitartani léha elveik mellett. A magyar lakosság kihalt. Orbán Viktor ezek után földrajzi értelemben is végleg feladta az európai Magyarországot.

De előtte még kötött egy utolsó jó üzletet: a korábbi Magyarország teljes területét bérbe adta az AUDI AG német nagyvállalatnak, így létrejött a világ legnagyobb, 93 030 km² alapterületű összeszerelő műhelye.

  1. Ez a jelenség mintegy bizonyította a brit és amerikai hírszerzés korábbi véleményét, hogy Kínában lényegesen többen haltak meg a vírus első, 2019 novemberében jelentkező szakaszában. Az „elhallgatás” beigazolódása sosem látott indulathullámot szült szerte a világon, ráirányítva a figyelmet korábbi diskurzusokra, melyek az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kínai befolyásoltságát taglalták. Miután a szervezet képtelen volt akkurátusan fellépni a pandémiával szemben és a kínai fiaskó napvilágra kerülésével, az USA nem érezte relevánsnak egy irreleváns szervezet támogatását, a járvány mellékhatásaként az Egészségügyi Világszervezet megszűnt (WHO 1948–2021).
  2. Ezt az Egyesült Államok kormánya által terjesztett propagandát nem mindenki hiszi el – a Vuhani Magyar Királyságon belül és azon kívül is emberek ezrei rettegnek azóta is Soros Györgytől, aki úgy hírlik, a Tesla elektromos meghajtású autók gyártására alapított amerikai vállalat, valamint a NASA, az USA civil repüléstani, űrkutatási és űrrepülési szervezete segítségével sötétedés után az éterben kering (vö. „Minerva baglya csak alkonyatkor kezdi röptét” és Karl Popper a nyílt társadalomra vonatkozó filozófiai fejtegetéseit sivítja fülsiketítően.
kép | adobe.com