„… A VÍZ, NO JÓ …”

s ha élnél? egy fedél alatt – a verssel?
ha nem félnél, hogy hozzád tartozik?
(egy nyári hét: megint lobogva telt el,
tűz-víz idő.) ha folyik, hát folyik
évszakra évszak, hogy vitesd magad
velük… munkákat visz egy emberöltő,
s amíg a dolga megvan, megmarad
a nagyapa, a tanár úr, a költő

nyugton… a szenvedély? hozzád szelídül,
vizet fakaszt, a tűzpróbát kiállván –
termékenyít, ha belenyugszol végül,
hogy lelked mélye természeti látvány,
elbeszél a sor. ha nem vetsz neki véget:
önnön halálodban nem te leszel vétkes…

kép | adobe.com