micsoda beszéd? félév – s már kiárad,
hömpölyget lombkoronát, tetemet,
mossa a partot, s ami rajta száradt,
beszívja magába, levet ereszt
a gát alá, lazítja, átszivárog
a réseken, kő kövön nem marad,
ha csábítják sustorgó vallomások:
ilyen vizen hajózni nem szabad.
eveznél? jó dolog, de csónakázás
asztaltól ágyig? örvénylik szobád,
elúszik minden, mert ez nem beázás,
ez árvíz, ennek nincsen ne-tovább…
folyjon tehát? az életeden átereszted?
ám pusztítson (ha kell): övé kurafi tested.