Simon Balázs

A SZÜRKÉSKÉK KÖVIRIGÓ

1996 január

A SZÜRKÉSKÉK KÖVIRIGÓ
„Mythology,… is the power exercised by language on thought…”
Max Müller: Introduction to the science of religion, 355.

láász = kő, láosz = nép, láiosz = bal, Iáion = gabonaföld, láiosz = kék kövirigó

A Vízözön után az egyetlen, (első)
Emberpár köveket dobált hátra,
Visszafelé, kövekből így lettek az
Emberek, bár nem jelent a hím- és
Nődobás, a sárba hulló kő
Embert, a balsorsát, a nedves
Földből húst, a kőből csontokat,
A baljóslat történetét, ami a
Népről szól, rólunk, királyaink
Nevét, miénk, a nedves földbe
Ejtve ki, hogy felnőjön a Vízözön
Utáni Föld egyetlen, (első) termése,
A titkos név, ami a Szfinx találós
Kérdésére egyetlen, (végső) szóval
Felel, ,,láiosz”, fattyúszavak egész
Sorát visszhangozva, hogy végül egy
Esőcseppben áttetszően, vagy egy
Esőfelhő méhében még a kihullás előtt,
Azonosak lehessenek: a nép és (balján)
A király, a balsors népe, a gabona(föld),
A kő és embere, egy pillanatra, mint a
Szivárvány, hídként ívelhessen, hogy
Aztán, száraz szembe mintha könny
Kerül, esőcsepp, úgy repüljön fel
Homályosan belőlük egy madár, mindezt
Véletlen szóhalommá törve szét,
Azonosítatlan, a szürkéskék kövirigó.

kép | shutterstock.com