Pintér Sándor

A SAJÁT UTAMAT

2000 október

A SAJÁT UTAMAT

Mostantól saját törvényeim szerint.
Amit eddig csak úgy ahogy. Nem vagyok átlag,
Sem közép, alul vagy felül, de valami folyton
Kilóg; nem engedi, hogy belesimuljak a névtelen
Tömegbe, akkor sem, ha szándékom éppen ez;

Nem enged simulni, sem hasonulni; mostantól
Csak a saját utamat, még ha járatlan, akkor is;
El kell érnem, hogy én magam legyek az út, az út
Neve és aki rajta lép; egyetlen lendülettel
Kötődni és elkülönülni; nem többet és

Nem kevesebbet, mint egy fa, ahogy lélegző
Leveleit a fényre, ahogy törzsével szilárdan;
Gyökerével a múltba, ágaival a jövőbe; csak úgy,
Ahogy egy fa, észrevétlen, de teszi a dolgát —
Meg kell hogy hajoljak saját törvényeim előtt.

kép | BsWei, shutterstock.com