Csengery Kristóf

A PÁRHUZAMOSOK A VÉGTELENBEN

2003 február

A PÁRHUZAMOSOK A VÉGTELENBEN

Fehér csövek simulnak a fehér
falhoz. Mintha azt mondanák: mi nem
tudunk rólad, nem látunk téged és nem
halljuk, mit mondasz. Mi párhuzamost
alkotunk egymással (s mint megtanultad,
a párhuzamosok a végtelenben
találkoznak). Mi függőlegesen
szállítunk gázt, vizet szintek között,
s noha ismerjük a rozsdásodás
rémét, kívülről testünk makulátlan
és fényes. Felmelegedünk, lehűlünk,
de érzelmekkel, lelkiállapottal
nincs mit vesződnünk. Légy fegyelmezett,
számunkra nem vagy, ezt vésd jól eszedbe.

kép | shutterstock.com