A NEVETÉS
Magyar Családi Kalendárium [1987 május]
Biológiai alapjait Darwin már több mint száz évvel ezelőtt pontosan leírta, mégsem mondhatjuk, hogy létrejöttének részletes menetét – főleg ami az agyi történéseket illeti – megfelelően ismerjük. Az érzelmi skála másik, kellemetlen végén levő sírás esetén az adathiány még talán menthető, de a kívánatos, kellemes események sorába tartozó nevetés és mosoly vonatkozásában a tudománynak ez az adóssága bántó és érthetetlen. Az aggyal és a pszichikummal foglalkozó kutatóktól sokszor halljuk a jogos szemrehányást saját maguk felé, hogy a negatív érzelmekkel – a fájdalomtól az agresszivitásig – kétszer-háromszor annyi kutatás foglalkozik, mint a pozitív emóciókkal!
vegetatív tünetek
Amit jól ismerünk, az a nevetés testi élettani menete: a szétszaladó szájnyílás, a felfelé húzódó szájzugok, a légzés jellegzetes, robbanásszerű megváltozása, az egyénileg más-más hangadási mintázat és az egész testre kiterjedő, a rekeszizomból kiinduló ritmikus rázkódás. Mindezt a szívritmus gyorsulása, a bőr izzadságmirigyeinek működésfokozódása és más ún. vegetatív tünetek kísérik. Az agyi vezérlésről csak közvetett adataink vannak: az agyféltekék egymás felé néző rejtett, belső felületének jól ismert sejtcsoportjainak sérülése vagy kóros izgalma váltja ki a kényszernevetést, a valódi kacagásnak ezt a szomorú karikatúráját, ezen a mélyen fekvő területen található tehát az agyvelői központ.
Amit kevéssé ismerünk, az a mosolytól a hahotázásig terjedő, jóleső érzelmeket kiváltó lelkiállapot létrejöttének folyamata, összefüggése a humorral, a tréfálkozással. Valószínűleg sajátos emberi jelenséggel van dolgunk. Ebben a tekintetben ma már nem adunk igazat annak a darwini felfogásnak, amely a nevetést az állati vicsorításból, alávetettségi vagy győzelmi hangadásból származtatja. Az emberi nevetés társas jelenség: a társadalmi kommunikációban van jelentősége, éspedig olyan helyzetekben, amelyekben valamilyen éles kontraszt, fonákság, hirtelen helyzeti átcsapás lelhető fel, méghozzá örömteli, pozitív érzelmi eredménnyel. Lehet, hogy éppen ez a magától értetődő, boldog állapot hat lefegyverzőleg a lélek rejtelmeinek kutatóira?