Simon Balázs

A BARÁT NEVE

1995 november

A BARÁT NEVE

A szerzetes, aki csak másol,
Neve nem jut túl a cellája
Falán, sem ő, a kerti gyümölcsfa
Se közelibb neki ama Távolinál,
Az örök varjúval a csúcsán.
Tervezte, hogy egyszer megnézi
Magának, a margóra lefesti,
A patakon túli mezőbe, ahonnan – ha
Igaz – idejött egyszer, nyomában a
Fű lehajolt, és volt az a sarjúbb
Zöld, amit fölfedtek a háta mögött,
Szálanként, hasmánt, az a nedves és
Fehérebb szín, ahogy a növésük hersen,
Mint a hüvelyből húzott penge, aztán
Bólogatva rúgták vissza, föl maguk,
Hüvelybe ejtve, heggyel, markolattal
Föl?, titok marad, a fűbe járt rendet,
Nyomát nem látta, ment tovább, színhangját
Nem hallotta meg, mikor csapást vágott,
Mezítláb kardon járt, párát hagyott,
Szeszélyes rajzú harmatot, útja itt
Jeltelen – írom – kódexbe vész, amit a
Másoló barát rajzol, mint szérűbe a
Vakon nyomtató lovak, régi, saját nevét,
Amit a küszöbön kívül hagyott, keresve
Szüntelen, az egyetlent, amit az
Idegen jelek között felismerne.

kép | Sheena Bizarre, flickr.com

Megosztás közösségi médián

Simon Balázs 1966-ban született. Édesapja Simon Róbert, neves orientalista, a Korán magyar fordítója, édesanyja Prileszky Csilla, a teljes Ezeregyéjszaka modern magyar fordítója. A József Attila Gimnázium elvégzése után az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karára járt, magyar-latin-ógörögszakon diplomázott. Első önálló kötete, a Minerva baglyát faggatom mégis 1992-ben jelent meg. Ezt követően rendszeresen publikált folyóiratokban. 1996-ban agytumort diagnosztizáltak nála, és bár sikeres műtéten esett át, a halálközelség meghatározó...

Tovább a szerző oldalára