MENU
1501taban5

Tabán

fleischer1_uj_0511

A HAGYOMÁNYOS KÖZLEKEDÉSTERVEZÉS MÍTOSZAI

zkl4

1995 április 6. Comments Megtekintve: 14016 Esszé, Liget, Retro -A- A +A+

EROTIKA ÜRÜGYÉN

Szubjektív adalékok motívum és jelentés kapcsolatához [1995 április]

Általában magánügy, hogy bizonyos dolgok kapcsán miképpen lesz valaki Sau­lusból Paulusszá, de ezúttal mindaz, amiről szólni szeretnék, kifejezetten igényli a személyes bevezetőt.

táj és erotikum

A nyolcvanas évek elején Szabolcsi Miklós József Attila-szemináriumán egy al­kalommal a költő erotikus versszövegeivel foglalkoztunk. A kérdéskör természete­sen csak ott kíván elemzést, ahol nem a szavak egyértelműségével („eleven ágy, fogadj magadba”), hanem a költői képalkotás ravasz ötletességével áramlik a ver­sekbe az erotikus tartalom. Példaként akkor a Ritkás erdő alatt… irodalomtörté­net-írói figyelemre alig méltatott verset elemeztük, kimutatva táj és erotikum képi­leg következetesen felépített és mind a négy strófában jelen lévő kapcsolatát. Erre Szigeti Lajos – egyébként kiváló – tanulmánya1 is felhívja a figyelmet az érett, őszi táj és a szoptató/fésülködő nő közti képi párhuzamok kiemelésével. Megke­rüli azonban a versnyitó két sor „lefordításának” kérdését, és mindvégig kizáró­lag táj-elemként értelmezi. Pedig elég félreérthetetlenül a coitusra és annak „attri­bútumaira” utal2: „Ritkás erdő alatt a langy tó / Lukba búvik piros bogárka…” [Vö. a Nagyon fáj még félreérthetetlenebb kezdősoraival: Kivül-belől / leselkedő halál elől / (mint lukba megriadt egérke) / amíg hevülsz, / az asszonyhoz úgy menekülsz, / hogy óvjon karja, öle, térde.] Jócskán idézhetnénk további részlete­ket, amelyeket a legprűdebb elemző sem értelmezhet másként – de egy is elég lesz. „Nézd: meggy, nézd: fennakadt a kórón! / Ölelj meg, hozzája hasonlón. / Ringass, terhelj, gyökig hajoljál, / mikéntha termésem te volnál” (Meggy a kó­rón). A jelenség azonban önmagában csak színes adalék a kifejezésgazdagság és az eufémizmus problémaköréhez.

A valódi kérdés az, hogy meddig lehet létjogosultsága az erotikus értelme­zéseknek? Hol van az a pont, amikor már nem engedik meg a szövegek? És med­dig lehet mégis plauzibilis?

 

zkl1

Klie Zoltán: Nő holddal

A Szabolcsi-szemináriumon – anno – a vita a Munkások utolsó strófájának két során robbant ki („Kiállunk érte, mint a kémény: lássák! / És búvunk érte, mint az üldözött”). Jómagam – eléggé türelmetlenül, a túlhajtottnak érzett pszi­choanalitikus interpretációk iránti fiatalos ellenszenvtől is tüzelve – kikeltem az ellen, hogy ebbe a képbe is coitust „magyarázzunk bele”, a fallikus szimbólum és a búvás jól ismert motívumának összekapcsolásával. Mások az erotikasemleges kontextustól eltekintve itt is elfogadhatónak tartották a megfeleltetést. Megoldás nem született, de a vita hevessége megkérdőjelezte az implicit szimbólumvilág rekonstrukciójának szükségességét, mondván, hogy enélkül is adható teljes ér­tékű elemzés, hiányérzet nélkül megteremthető a befogadói élmény varázsa.

Az akkori résztvevők szétszéledtek, a kérdés azonban – természetesen nemcsak az erotikus részek kapcsán – továbbra is megoldatlan maradt, akárcsak a részben megfejtett versek és motívumok sora a József Attila-kötetben. Évek teltek : el ­és egyszer csak beütött az „intellektuális krach”.

pikáns célzások

Antikváriumban akadt kezembe Bernáth Béla kötete3, amelyben a pécsi tudós hallatlan bizonyító anyaggal mutatja ki különböző folklórszövegek – elsősorban szólások – motívumainak erotikus gyökereit. A meggyőző fejtegetések országosan elterjedt és számtalan különböző, teljesen erotikamentes jelentéssel ismert szólás­ról mutatják ki, hogy valamikor közvetlen szexuális tartalommal születtek meg, terjedtek el és maradtak használatban. Eredeti értelmük kopásával viszont már csak azok érthették meg a szólásba bújtatott pikáns célzásokat, akik tisztában vol­tak a szavak szimbolikus jelentésével. Szimbolikus jelentést pedig szinte minden természeti jelenség, tevékenység és használati tárgy kaphatott, ami a legkisebb ha­sonlóságot is mutatta a nemi szervekkel vagy a nemi aktussal. A derű pajzán kí­váncsisága jó ideig rányomta a bélyegét az olvasásra; ennek helyét egyre inkább a tudományos teljesítmény feletti tisztelet vette át. A figyelem ilyenkor tom­pul… az ember egyre több bekezdést ugrik át… az apróbetűs idézetek összefoly­nak a lámpafényben… hogy aztán villámcsapásként érkezzen meg a legváratlanabb helyen a megvilágosodás értékű felismerés. Ebben az esetben a villám a XXII., „A száraz szóval alakult és más, fenyegetést tartalmazó szólások” című fejezet­be csapott. A „száraz” jelentésbokra Bernáth gyűjtéséből igazolhatóan a „szűz, érintetlen”, de még inkább „a szexuális életből kiöregedett”, „impotens”, vagy időlegesen impotens, a nemi életre aktuálisan nem alkalmas, vagy attól meg­vont személyre is vonatkozhatott – ellentétben a lé, leves, nedv, nedves szavak­kal, amelyek minden esetben az aktív nemiség tartományába utalják a gondolatot. Ehhez a részhez érve minden előzmény nélkül egyszer csak „beúszott a képbe” az a József Attila-vers, amelynek megfejtése évek óta a legtöbb gondot okozta.

Száradok, törődöm,
korán elöregszem.
A sivatag földön
álmatlanul fekszem.

Éltető, friss nedvek
nagy eres husomba
nem öntenek kedvet
s epedek busongva.   

Az erotikus értelmezés, amit süldő egyetemistaként magabiztosan utasítot­tam volna el – ha egyáltalán felmerül! –, egy pillanat alatt szilárd meggyőző­déssé vált. Az (időleges) impotencia, az asszony nélküliség keserű sivatagi re­zignációjának „könnyes bölcsességével” a Nagyon fáj kiáltása/panasza köszön vissza.4 S hogy valóban erről van szó, azt a záró strófa teszi kétségbevonhatat­lanná.

Nehéz ez a bánat,
nem bírja az elme.
Ifjíts meg, bocsánat!
Flóra szép szerelme!

S ha valaki még mindig kételkedne a költői szándékban, az lapozza fel Stoll Béla kritikai kiadásának jegyzeteit.5 A záró strófa kéziratban maradt variációi kö­zött teljesen egyértelmű impotencia-eufémizmust találunk: „Ölelni jót, forrót, / velem már nehéz lesz – a kedvesem (kihagyva) az én rózsám (áthúzva) gyönge szépem (áthúzva) A szép Flóra kórót / szorít a szívéhez. A kéziratos változat le­mondó jellegű ugyan, de egy kiskaput nyitva hagy (ha nehéz is lesz ölelni, még­sem teljesen lehetetlen), a végleges változat látszatra mozgósítóbb erejű, mert a szerelemtől a „megifjulást”, a férfierő visszatérését várja (megifjulás a. m. coi­tus). A verskörnyezet és az életrajz ismeretében tudjuk: a valóságban nem adatott esély.

 

zkl2

Vaszary János: Városi világítás

Ami miatt az „aha-élmény” személyességén túlmutat mindez, hogy a megfelelő jelentéskontextus ismeretének hiánya ebben az esetben már a megértés korlátja­ként működött. Hogy kerül ide ez a zavaró hús szó? – próbáltam korábban a megfejtéshez fogni. Bizonyára a testről van szó, metonimikusan … De miért ön­tenének a testbe kedvet a nedvek? Talán a rímpár keresettsége miatt kerülnek így elő? Az öregedés még csak-csak, de miért a száradás? Talán mert az öregséghez hozzátartozik? Jó, jó, de nem elég erős magyarázat. Nem ezt szoktuk meg az 1937-es versek között.

Az impotencia-értelmezéssel (még pontosabban az erekció hiányával) minden a helyére kerül. Bernáth hosszan sorolja az impotens férfi = száraz kóró típusú megfeleltetéseket, másutt aztán megtaláljuk a hús = hímtag (tényleg metoni­mikus, csak fordított) párosát is – ami után a versben használt jelzők (nagy, eres) is azonnal érthetővé válnak.6

vérszemet kapva

Mármost kaptunk-e kulcsot evvel a megfejtéssel máshova? Hiába találunk pél­dául ilyen mondatot a régiségben: „Száraz ág vagy, ha ismét zöldellsz, gyere hoz­zám? (Majd akkor térj vissza, ha alkalmas vagy az aktusra) – badarság volna az impotencia-magyarázatot erőltetni a Talán eltűnök hirtelen… záró sorainál is, mivel ugyanazok a szavak más szimbólum-együttest is felépíthetnek (Ifjuságom, e zöld vadont / szabadnak hittem és öröknek / és most könnyezve hallgatom / a száraz ágak hogy zörögnek. ) Ha viszont vérszemet kapva végigpásztázunk a Szá­radok, törődömmel (Stollnál 536. sz.) nagyjából egy időben született verseken, hirtelen további motívumok kerülnek elő az árnyékból. Itt van például a Ha nem leszel… (541.) című, még elkeseredettebb és még rövidebb költemény négy sora.

Ölj öledbe, ha kellek.
Vagy fölkél s falhoz veti a harag,
mint a részeg a poharat,
e szesztelen szerelmet.

Bernáth nagyívű áttekintésében mind a részegségnek, mind az ivóedény összetö­résének kiterjedt szexuális jelentéstartalma van, most mégis egyedül a szesztelen jelzőre figyeljünk. Vajon miért választotta a kézirat korábbi „esztelen” változata helyett némi bizonytalankodás után éppen ezt a költő? Talán nemcsak azért, hogy kiegészítse a részeg-motívumot – hiszen annak a szesztelenség éppen ellentmon­dana! A jelentés inkább itt is a száraz, vagyis aktusig nem jutó mivoltot erősíti (nota bene Bernáthnál a bor a férfierő gyakorlásának egyik megtestesítője a sok közül – a bor /szesz/ hiánya ennek ellentétére utal). Teljesen tisztán áll előttünk ez az értelmezés, ha az „Ölj öledbe, ha kellek” tételmondatához viszonyítjuk.

De menjünk tovább. Rögtön a következő vers (542.) a Ha nem szoritsz… A téma, a kedves megszólítása, a feltételes mód és a fenyegetés atmoszférája ugyanaz.

Ha minden percben nem kecsegtetsz,
hogy boldog vagy mert nekem élsz,
görnyedő árnyadnak fecseghetsz,
hogy gyötör a magány s a félsz
Nem lesz cérna a szerelmedhez,
ha úgy kifoszlik, mint a férc.

Ha nem ölelsz, falsz…

A cérna meg a férc mindig is gondokat okozott. Az világosnak tűnt, hogy a szerelemért esdeklő elkeseredés a majdan egyedül maradó öregasszony képével próbálja „rábeszélni” az ölelésre a kedvest. Egyedül lesz, félni fog (talán varro­gat), de miért ne lenne cérnája a… nem is a varráshoz, a szerelemhez. Szerelem­hez cérna? A költői képet persze nem lehet „lefordítani”, mint idegen nyelvű szö­veget, na de a kontextus… Amint azonban figyelembe vesszük, hogy a „cérna befűzése a tűbe” az egyik legkedveltebb népi körülírása a nemi aktusnak, előbuk­kan a lappangó értelmezés. Férfi (cérna) nélkül nincs coitus (ergo most vagy soha).

 

zkl3

Márffy Ödön: Álló női akt

Mit jelentsenek ezek után az említett esetek? Hogyan értelmezzük e motívumok megjelenését József Attila lírájában? Az, hogy ebben az életszakaszban a lélek megbillenő egyensúlya miatt a szexualitás jelentősége kórosan megsokszorozódik, s a beteljesületlenség miatt még inkább destabilizáló elemmé válik, közismert.7 De hogy a választott képi világba az imént bemutatott virágnyelven egyúttal a coi­tus kínzó hiányát is több alkalommal belecsempészi, az a képek megfejtése nél­kül csak közvetett módon hámozható ki.

Honnan hát végül is ez a technika? Arról lenne szó vajon, hogy József Attila – ismervén a folklórszövegek másodlagos erotikus jelentéseit – egyszerűen alkal­mazza azokat, ugyanúgy, mint mondjuk egy népdal vagy műdal ritmusát, esetleg a népköltészet tipikus versformáit? Az öcsödi, szabadszállási, monori, ferencvá­rosi, makói környezetben „ragadtak rá” ezek a fordulatok? Ha igen, kimutatásuk a szövegben egyszerű filológusi teljesítmény volna.8 Véleményem szerint azonban két – egyéb úton nem megfejthető – előforduláson kívül9 mindenütt más az egyezés oka. Ennek az oknak a magyarázata írásom tulajdonképpeni célja.

köl­tői újrateremtés

József Attila nemcsak Bernáth Béla könyvét, hanem – meggyőződésem – az abban elemzett erotikus szólások nagyobbik részét sem ismerte. Hogy ennek elle­nére némelyiket alkalmazta, azt az érintett metaforák és hasonlatok szuverén köl­tői újrateremtésének kell tartanunk. Nincs ebben semmi különös: még a bioló­giai evolúció során is szép számmal előfordultak olyan esetek, hogy eltérő körül­mények között élő (sőt, néha más fajhoz tartozó) élőlények ugyanolyan szervet, szaganyagot stb. „fejlesztettek” ki. Ugyanez a kultúrában még nagyobb eséllyel következik be. Mivel a nyelv hangkészlete korlátozott, szép számmal jönnek létre homonim szerkezetek (azonossá váló alak, más jelentés).

A szexualitáshoz és a szerelemhez fűződő verbális konstrukciók normaszerűen kitermeltek tabu és eufémizmus típusú szerkezeteket, szinte mindenütt a világban. A Bernáth-féle gyűjtés tanúsága szerint – mint korábban utaltam rá – ebből a szempontból a magyar nép jelentésteremtő fantáziája is kimeríthetetlen gazdagság­gal működött. (Talán még érdekesebb probléma azonban a jelentésátalakulás: el­sősorban az a fázis, amikor az, aki a mondást hallja, egyszerre van tisztában az eredeti, ősi erotikus tartalommal és az újabb keletű csúfoló, szidalmazó vagy egyéb mondanivaló aktuális értelmével is.) Szintén említettem már, hogy a felhasznált motívumok a természet és a tárgyi környezet képeiből táplálkoznak, a felhaszná­lás alapja pedig az a hasonlóság, amely miatt asszociatív kapcsolat teremthető a nemiség biológiai-fizikai világával.

az abdukció

A költő képteremtő fantáziája is pontosan ekképpen működik. A szavak kiválo­gatása és a képpé formált gondolat, illetve érzelem egyedisége miatt jóval talá­nyosabban, mint az állandó motívumokat variáló folklór-alkotásoknál, az érzelem és a gondolat ugyanúgy a legalkalmasabb utat keresi a kifejezéshez. Ezért lehet közös az asszociáció alapjául szolgáló valóságelem, és találhatnak rá egymástól függetlenül a kifejezéshez segítségül hívott motívumra. És ezen a ponton lép be a befogadó is. A folklórban az alkotás (előadás) és befogadás csak néhány eset­ben (pl. „hivatásos” mesemondó) válik szét, egyébként a motívumok mindenki által birtokolt „közkincsek”.10 A műköltészeti alkotások befogadójának azonban a motívumok megértéséhez már nem elégséges a környezetnek a költőével nagy­jából azonos ismerete: a teljes értékű kódoláshoz elvileg a gondolkodás, a me­móriában rögzített társadalmi-kulturális ismeretek és a közös tapasztalatanyag valamiféle minimuma szükséges. És még ha teljesen egy tőről is szakasztották volna a költőt és olvasóját, személyes vonatkozású motívum esetén mindig marad egy titok-tartomány, aminek a megfejtéséhez nyomozásra van szükség – ha léte­zik megfejtés egyáltalán. Hogyan lehetséges mégis, hogy az elmélyült olvasó olyan nagy százalékkal képes behatolni e titok-tartományba – sokszor mindenfajta kül­ső segítség nélkül? Vajon a tudat és a lélek Jung nyomán megfogalmazott „örök archetípusaira” vagy a térbeli-időbeli azonosságokat az emberi lélektartalmak ön­törvényű egybeeséseivel és változásaival magyarázó szellemtörténeti módszerre11 építsünk? Kinek-kinek melyik vonzóbb… Az azonban tény, hogy a nagyjából kö­zös valóságháttér birtokában a befogadás újra-felépítéssé (rekonstrukcióvá), gya­korlatilag alkotásértékűvé válik.12 Emögött pedig nemcsak annak kell állnia, hogy költő és olvasó valóságleképzése nagyjából hasonló legyen, hanem annak is, hogy gondolkodásuk és képalkotásuk szerkezetének valamiképpen találkoz­nia kell magának a valóságnak a logikájával is. Ez az a momentum, amit Charles S. Peirce (többek között a szemiotika atyja) abdukciónak nevez. Az abdukció Peirce-nél olyan megismerési mód, amely (ellentétben az indukcióval és a deduk­cióval) nem racionális és nem kauzális. Működéstörvényei szinte teljesen ismeret­lenek, létezése azonban kétségbevonhatatlan tény. Az abduktív választás és dön­tés bizonyos szituációkban előbb „ráérez” a helyes megoldásra, mint bármilyen hagyományos technika: ekképpen működik többek között a mesterdetektív logi­kája.13 Mesterdetektív a vers befogadója is: értelmezések valószínűsítője, hipoté­zisek megerősítője vagy cáfolója, motívummozaikok összerakója.

Nyomozás és irodalom… ugyan már! – sorakoznak az érvek a másik oldalon. Minél egyértelműbb egy megfeleltetés, minél konkrétabb egy megfejtés, annál in­kább összeszűkül egy mű értelmezési tartománya! Hiszen ha korábban a művészi hatást éppen az eredményezte, hogy a befogadó önálló asszociációkkal és hangu­lattal kódolt, a motívum „etimológiájának” rekonstrukciója egyfajta értelmezési terrort hoz magával, ami silányítja, színteleníti, automatizálja a befogadást és ezen keresztül magát a művet.

 

zkl6

Szobotka Imre: Fekvő akt

A megoldást – mint annyi más esetben – itt is a helyes középút megtalálása adhatja. A konkrét képi kiindulópontig eljutó „motívumnyomozás” eredménye­ként tálcán kínált értelmezésnek nem a befogadás, hanem szinte kizárólag az elemzés során – tehát racionális szinten – lehet szerepe. Ott azonban, ahol a motívum disszonanciát teremt, mivel különböző okoknál fogva nem található hozzá értelmezési kulcs, a befogadói teljesség érzetének megteremtéséhez elke­rülhetetlen a lehetséges asszociációs tartományok külsődleges megjelenítése.

mélyebb szerkezet

Az erotikus tartalmú szimbólumok rövid vizsgálata egy másik dilemmának az eldöntéséhez is hozzásegít. Régóta folyik az irodalomelméleti vita arról, hogy mekkora egy műalkotás szuverenitás-foka: egyedisége megengedi-e, hogy motívu­mainak értelmezésekor az adott motívum más előfordulásainak tapasztalataiból „kivont” jelentésszegmenseket felhasználjuk. A vita valójában látszólagos, mert bármilyen erősen szólalnak meg néha a „zárt”, „inherens logikájú”, „öntörvényű” stb. megközelítés létjogosultsága mellett érvelők, szinte nincsen elemzés motívum­kitekintés nélkül. És nem véletlenül. Az erotikus szólások másodlagos értelmének versbe lopódzása ugyanis jól jelzi: a strófákban feltűnő motívumok mögött egy mélyebb szerkezet is létezik. Oppozíciós párokból, rokon értelmű motívumokból álló televény ez, amelyből hol ebben, hol abban a versben sarjad (szó)virág. Gyö­nyörködünk a szirmokban, de az elemzéshez a szemnek láthatatlan gyökérzethez kell nyúlnunk. Ugyanez a helyzet a folklór alkotások esetében is, csak itt a szim­bólum- és motívumkincs közös gyökérzetéből a különböző műfajok bújnak ki. A közmondás, a szóláshasonlat, a szállóige, a ráolvasás, a rigmus, a csúfoló ugyan­abból a kútból merít. (Kútból merítés: a. m. coitus. L. „jobb más kútjából me­ríteni.”)

 

JEGYZETEK

  1. Ritkás erdő alatt. A tűnődés és eszmélet verse In: József Attila-versek elemzése. Szerk. Sza­bolcsi Miklós Bp., 1980. 72-99. Vö. még 2. bek. „odvas dorong, a hasán gomba”.
  2. A Szabad-ötletek jegyzékében (közzéteszi Stoll Béla, Atlantisz, 1990) az „első nővel” való ta­lálkozás-ihlette versként szerepel (33–34. o.); a szöveg első sorait Szigeti idézi is. Csakhogy egészen naturálisan folytatódik: a vagina említése cseppnyi kétséget sem hagy afelől, hogy mi­lyen konkrétsági szintről indul az asszociáció.
  3. A szerelem titkos nyelvén. Erotikus szólások és folklórszövegek magyarázata. (Gondolat, 1986. 5–350. o.) Megjelenésekor nagy siker lehetett, és valószínűleg nagy vihart kavart – azért kell utalnom a feltételezett gazdag recepcióra, nehogy úgy tűnjön, mintha több év után lelke­sen „felfedezném” a könyvet.
  4. Ne feledkezzünk meg a Nagyon fáj alábbi motívumáról sem: Lovak, bikák (a hím princípium megtestesítői) / kiket, hogy huzzatok igát, / herélnek, ríjjátok: Nagyon fáj…
  5. József Attila összes versei. 2. kritikai kiadás, Akadémiai, 1984. 384–385. o.
  6. Akinek ez valóságtól elrugaszkodott magyarázatnak tűnik, olvassa el a Szabad-ötletek jegyzé­két, hogyan ír a költő saját hímtagjáról (Stoll uo. 35. o.) Ugyanott a téma puszta említésével jelzi, hogy foglalkoztatja a probléma („Hát hogy is lehet, hogy valaki impotens legyen?” és 15. o. „impotencia / túl az ópotencián...”) Biztos, hogy ezek a vonatkozások még gazdagabban dokumentálhatóak lennének (például Szántó Judit erre vonatkozó és több barát által is feljegy­zett megjegyzéseivel), de most ennyi is bőven elég.
  7. Hosszabb eszmefuttatás helyett a Szabad-ötletek mértéktelenül túlfokozott és ellentmondásos, az anya-motívummal és homoszexualitással is terhelt nemiségére utalunk. („Dögölj meg” – kezdődik, talán Gyömrői Editre utalva – „coito ergo sum”, a Descartes-parafrázis a má­sodik sorban, majd megint: Minden nő dögöljön meg stb. stb. Stoll uo. 10. és 14. o.)
  8. Nem hiszem, hogy e megfejtéseknél a felfedező dicsősége az enyém volna (bár jólesne). Noha nem került a kezembe, de elképzelhető, hogy mások már régen megfogalmaztak hasonló ma­gyarázatokat (de talán akkor sem minden idézett esetre). Viszont nem is a megfejtés ténye, ha­nem a megfejtéshez eljutás módja és értelmezése miatt volt érdemes a cikkbe fogni.
  9. „Szól a szellő, szól a víz / elpirulsz, ha megérted” (521. Flóra. Rejtelmek) A szél a férfi, a víz a női princípium, a szél fújja a vizet – coitus (Mi mástól is pirulna el a szerelmes vers­ben megszólított leány, megértvén a képet? A hosszabb Dörmögő (380.) c. versben találjuk az alábbi sorokat: (te hajadon)… „tapadó bőröd, majd ha meglohad / … Fortyos fazekad gőg­ben szenvedő? / Megnyugszik minden csapkodó fedő…” A fazék (mint minden más, tárolásra alkalmas edény) az egyik leggyakoribb cunnus-szimbólum. A versrészlet értelmezése az alkal­mazott motívum megfejtése után: ha majd megöregszel, a hímtag elfáradásával együtt a múlté lesz cunnusod hetykesége is. Bernáthnál mindkét szófejtés gazdagon dokumentált. A szellő/víz, illetve a fazék/fedő oppozí­ciók azok közé tartoznak, amelyeknek a jelentése sokáig megőrződött, széles körben elterjedt, így van rá esély, hogy a költő azonnal a másodlagos tartalommal ismerte meg és alkalmazta őket.
  10. Egyébként éppen ez a japán kultúra páratlan homogenitásának kulcsa: a motívumkészletet egy­fajta „nyelvként” tanulja meg mindenki, s pusztán a motívumok megjelenése elég a művészi hatás kiváltásához, mert átugorható az értelmezési fázis. Ekképpen megszűnik ugyan a poliszé­mia, a jelentések burjánzása, de a motívumok félelmetes állandóságra tesznek szert.
  11. L. Falus Róbert: ’A „szimbólum” fogalom kialakulása’. Magyar Filozófiai Szemle 1983/1.
  12. Ez a felismerés persze nem új – egész irodalomelméleti iskolák épülnek rá, még ha nem is motívum-alapú kiindulóponttal.
  13. Peirce-re és az abdukcióra l. a Sebeok-házaspár szellemesen tartalmas könyvecskéjét: Ismeri a módszeremet? avagy: a mesterdetektív logikája. Gondolat, 1990.
 felső kép | Czóbel Béla: Fekvő lány
Share on FacebookShare on Google+Share on TumblrTweet about this on TwitterEmail this to someonePrint this page

Hozzászólások

  1. cartier love bracelet replica

    sThe high quality that it great, conversely, because the particular sizes run limited just take that it a single dimensions upwards.If you are 5f 4inches subsequently length requirements modifying or even simply don really high sneakers. Other than tha…

  2. http://www.westum.se/cartierrings.asp

    I purchased it for the our mama maybe not wanting much since information technology had been and so cheap. Once I collected that it I was delighted! It is lovely & does not appear inexpensive whatsoever! Our mama liked things!

  3. christian louboutin replica

    That headset is since stunning as in the photo. It appeared immediately. I would suggest using a towel more than every coating while you press it over w / letter steam iron. It does not vapor over using merely a steamer. All iron had been important. It…

  4. yeezy shoes szerint:

    yeezy shoes

    Officer xuan!Chen tao and sichuan team contract before the season continues to battle at the foot of b

  5. stephen curry shoes

    Li Ming: 1 a ball hit big lose full responsibility for strength in the coach

  6. http://www.saveindex.co.uk

    I had gotten this being a present to my personal sister, satisfied mama. She liked that!! I was afraid that is going to be also mini due to the past feedback and just how it seemed when I took one top, but it healthy very nicely. It appearance striking…

  7. http://www.mediasouthasia.org/louboutinreplica.asp

    I bought your concerning my personal mom maybe not expecting much given that information technology ended up being hence cheap. When I accepted information technology I became delighted! It really is lovely & does not appearance cheap whatsoever! My ma…

  8. cartier love bracelet replica

    This will be actually kind of. I love things a lot. That quote are pretty as well as package covered in amazing bow. It isn’t the essential amazing bracelet previously, but for the price this surpasses the objectives. Cannothold off on give informatio…

  9. http://www.hcate.com/

    Quite when i bought things I was thinking they is going to be your cool still inexpensively created bracelet most appropriate to stocking stuffers. But it is made amazingly additionally is heavy quite their maybe not plastic or perhaps conveniently bro…

  10. christian louboutin replica

    sThe top quality that it very good, however, simply because your models operated mini need they one particular shape upward.If you are 5f 4inches next duration needs adjusting otherwise really don completely high shoes or boots. Besides that loved the…