Szvetelszky Zsuzsanna

Hűt, fűt, véd

Hűt, fűt, véd

Szibéria mocsaras vidékein rengeteg – és az általunk ismert hazai fajoknál nagyobb – szúnyog él. Az ottani népek közül sokan úgy védekeznek a kellemetlen rovarok támadása ellen, hogy széles karimájú fejfedőjükről fátyolszerűen vékony – átlátszó, a levegőt is könnyen áteresztő – anyaggal kendőzik el arcukat, nyakukat. A lenge kelme hatásosan véd a csípésektől, páncélként tartja távol a hatalmas felhőkben rajzó vérszívókat. Dél-Amerika trópusi erdeiben a nagyvárosokból érkező turistákat gyakran arra kéri az idegenvezető, hogy szorosan kössék le hajukat, mert ezzel tudják kivédeni, hogy a millióféle bogártól és kisebb-nagyobb ragadozótól nyüzsgő dzsungel lakói belekapjanak.

Aki kelmét, köpönyeget kanyarít, köt vagy szorít magára, nemcsak a ruhával védi magát, hanem a ruha anyaga és a teste közé kerülő és szoruló, láthatatlan levegővel is. Ami hűsíthet és melegíthet is, attól függően, hogy az adott égtájon mire van szükség. Az emberi találékonyságon – és pár tízezer évnyi tapasztalaton – múlik, hogyan használjuk fel az időjárás viszontagságai elleni védekezéshez a mindenütt rendelkezésre
álló levegőt.

Régi afrikai hagyomány, hogy egyes sivatagi népek tetőtől talpig fekete ruhákba bugyolálják magukat. A mi európai szemünknek szokatlan ez a teljes elfedettség, hiszen kánikula idején mi világos színeket, ujjatlan vagy rövid ujjú felsőket és minél rövidebb szoknyákat, nadrágokat viselünk. A szaharaiak vastag fekete ruhapáncélja véd a veszélyes állatoktól, a sivatag porától – és a számunkra elviselhetetlennek tűnő hőségtől is. Igazuk van: a fehér textil jobban átengedi az UV-sugárzást, amit a sötétebb anyag jobban elnyel.

(A folytatás a téli számban olvasható)

Kapcsolódó segédanyagok: