Szirmai Panni

FEKETELEVES

FEKETELEVES

Aki kalandos történeteket mesél, általában tart egy kis szünetet, néha fenyegetően az ujját is felemeli, mozdulatokkal, szeme villanásával jelzi hallgatóinak, hogy most, mindjárt, azonnal… közeledik, már itt is van a legfélelmetesebb fordulat: „és aztán jött a feketeleves”!

A szólásnak, a közhiedelemmel ellentétben, semmi köze a feketekávéhoz. A legenda talán Arany János Török Bálintról szóló balladájából ered. Török Bálint hadvezért ugyanis Buda ostroma idején ebédre – és diplomáciai megegyezésre – hívta a nagy hatalmú II. Szulejmán szultán. A szíves fogadtatás azonban gonosz cselnek bizonyult. Az étkezés befejezéseként feketekávé felszolgálását parancsolta a török szultán, ez volt a „jel” szolgáinak, mert erre előugrottak a janicsárok, rabul ejtették a vendéget, és börtönbe, a hírhedt Héttoronyba zárták – ott senyvedt élete végéig. (Arany balladája csak a becsapott hősről szól, de tudjuk, Török Bálint maga is könyörtelen, elvtelenül politizáló, sok-sok árulást elkövető nagyúr volt. Fogságának története mintha évszázadokra elhomályosította volna a szenvedéseket, amelyeket ő okozott vetélytársaknak érzett uraknak és nincstelen jobbágyoknak.)

Feketelevesnek (vagy két szóba írva: fekete levesnek) sokáig az Európában mindenfelé ismert, az étkezések végén kínált „finomságot” nevezték. Voltaképp nem leves, hanem sötét színű mártás volt; sűrű, lúd- vagy nyúlvérrel, borba áztatott kenyérrel, olykor főtt szilvabéllel készítették.
A magyar konyhaművészet különlegességének tartották, de a spártai melasz dzómosz vagy a lengyel czernina is hasonló eledel. Mindenestre ínyencségnek számított, és eredetileg nem társítottak hozzá semmiféle baljós értelmet.

Az idők során azonban a kifejezés jelentése alaposan módosult: a gyászszínű fekete kapcsolódott a , leves más szólásokban is kellemetlenséget, rosszat jelentő értelméhez. Gondolj a nyaklevesre! Vagy a borús jövendölésre, hogy valaki valaminek majd megissza a levét, meg
a szólásra, hogy olcsó húsnak híg a leve!   

Számos mesét ismerünk, amelyben a házigazda csapdába csalja gyanútlan vendégeit. Jancsi és Juliska meséjében is kihasználja a banya a gyerekek otthontalanságát. Mézesmázos szóval hívja be az elűzött és éhes testvéreket, hogy aztán Juliskát munkára fogja, Jancsit pedig felhizlalja, mielőtt megsüti és megeszi.

Szerencsétlen vendégeskedés lehet abból is, ha a vendéglátó nincs tekintettel vendégére.

Kapcsolódó segédanyagok: