Birtalan Ferenc

CSALÁDBAN MARAD

CSALÁDBAN MARAD

Amikor lett a tesóm, nagyon kiakadtam.
Mondtam, vigyék vissza vagy cseréljük el egy kutyára,
az legalább érdekes, nem úgy, mint ez a bőgőmasina,
de azt ígérték, majd megszeretjük egymást.
Majd.
Sokáig majd volt. Mikor az ágyához ültem és bohóckodtam a csörgőjével,
egyszer csak elmosolyodott, és úgy hallottam, a nevemet mondja.
Többször kipróbáltam, tényleg tudja-e?
Azóta szépen megnőtt, gyakran az ölembe veszem.
Olyankor örül és magyaráz irgalmatlanul, persze senki nem érti,
aztán feláll, nekiindul, szétrámolja a játékaimat,
de esténként várja, hogy meséljek, mert szereti a hangomat.
A suliban, ha kérdezik: na, mi van a kis vakarccsal?,
kapásból mondom: a családomat szádra ne vedd, ha jót akarsz!

Kapcsolódó segédanyagok: