Z. Karvalics László

A SZERENCSEKOCKÁTÓL A SZÁMÍTÓGÉPIG

A SZERENCSEKOCKÁTÓL A SZÁMÍTÓGÉPIG

Száz emberből 99-nek nem mond semmit a francia nemesember, Antoine Gombaud (ejtsd: antoán gombó) neve. A 17. század kellős közepén a becsület természetéről írogatott, és a korabeli szalonok kedvelt szellemi párbajhőseként mindenkivel mindenről vitatkozott. Emellett szenvedélyes szerencsejátékos is volt, néha sokat nyert, máskor még többet vesztett. Próbálkozott kiszámolni az esélyeket, amelyek győzelemhez segítik, de mivel érezte, hogy ez nem amatőr matematikusnak való feladat, feladványt gyártott a „profiknak”.

Noha a középkori előzményeket is fontosnak tartják, százból 99 könyv mégis ahhoz a pillanathoz köti a modern valószínűségszámítás megszületését, amikor a magát De Méré lovagnak nevező, egyre több fogadásba, kocka- és kártyajátékba bonyolódó Gombaud rávette a kor elismert tudósát, Blaise Pascalt (ejtsd: bléz pászkál), hogy oldjon meg egy feladványt. Pascal társat vett maga mellé, egy művelt, sokoldalú, villámagyú jogászt, Pierre Fermat-ot (ejtsd: pjer fermá), akivel sok-sok levélváltás után eljutottak számos alapvető tétel felállításáig. Ezekkel nemcsak megteremtették a matematika egyik új ágát, hanem a számítástechnika alapjául szolgáló információelmélet fő gondolatait is kimondták, ami nélkül nem volna internet meg okostelefon sem.

A szerencsejátékok izgalmát rendszerint az adta, hogy pénzben játszották, így minden egyes döntésnek tétje volt. A nagy előrelépés abban rejlett, hogy nemcsak a valószínűséget tudták a számok nyelvén kifejezni, hanem a kockázat is „megszelídíthetővé” vált.

A vadászni induló ősember tudta, hogy nem mindig tér haza zsákmánnyal. A vízre merészkedő hajósok számára létkérdés volt, mikor ne induljanak útnak, ha el akarják kerülni a váratlan és veszélyes viharokat. Az emberiség már nagyon régóta képes volt így-úgy kezelni a jövővel kapcsolatos bizonytalanságot (ezért voltak oly népszerűek a jóslás különböző változatai is). Ám kiszámolni a bekövetkezések valószínűségét – nos, erre csak de Méré lovag feladványa óta van megoldásunk.

És persze nemcsak a szerencsejátékokban, hanem a kereskedelemben, a gazdaságban, a katonaságnál vagy a politikában is nagy szerephez jutott a matematikai módszer alkalmazása.

(A folytatás a téli számban olvasható)

Kapcsolódó segédanyagok: