NEMES NAGY ÁGNES VERSÉRŐL

Nemes Nagy Ágnes

Lázár

Amint lassan felült, balválla-tájt
egy teljes élet minden izma fájt.
Halála úgy letépve, mint a géz.
Mert feltámadni éppolyan nehéz.

A háromnapos, már bomló testű halott feltámasztásában Jézus kálváriája és harmadnapos feltámadásának előjátéka – tragikus iróniával: főpróbája – jelenik meg. A csak János evangéliumában olvasható történetben Jézus utolsó csodatétele fölülírja az emberi test bomlásának tapasztalatát. De csak azért, hogy az egyszeri, végső és készülődő csodával még végérvényesebbé tegye a tudást, hogy a „minden testnek útja” egyirányú – vissza nem fordítható. A Bibliában Lázár el is tűnik a csoda mögött, nem látjuk, hogyan reagál a lehetetlenre – hisz a tett Jézusról szól, és nem arról, aki (a törvény ellenére) visszatér.

Nemes Nagy Ágnes átfordítja Lázárra a történet misztériumát. A négy, ötös jambusra kifeszített sor pontos kameramozgással a feltámadás fiziológiáját rögzíti, a fizikai és egzisztenciális csoda és botrány kegyelmét és elszenvedését. Mert a kegyelem itt szenvedés. A bal váll-tájékra összpontosuló teljes élet minden izma a testi és a lelki mozgatóerőket is próbára teszi: a saját halálból visszaszületés és visszaszülés azért fájdalmas, mert törvény ellen való. Friss sebről rántja le a gézt: ember és Isten viszonyának nyílt sebéről, s ez a halállal pólyált lelket kegyetlenül visszarántja a romlékony test közegébe. Az első két sor lassú tempóját a harmadik gyors sor brutalitása teszi végérvényessé – a feltámadott egy szót se szólhat: a saját újra érzékelhető teste nem önmagáról szól.

kép | Vaszary János: Lázár feltámasztása

Részlet a TESTET ÖLT című antológiából.