Victor András

PAKSI ÖKOLÓGIA

2014 január

PAKSI ÖKOLÓGIA

Mi a bajom azzal, hogy Orbán Viktor lepaktált Putyinnal Paks bővítése ügyében?

Mindenekelőtt felháborít, hogy mindezt gyakorlatilag titokban, egyeztetés, előkészítés, hatástanulmány nélkül tette. Ez ugyanis a szakma, a civilek – és általában a teljes lakosság – semmibevételét jelzi. De ezt százan megírják. Hanem a szakmai szempontok! Nem is az energetikai kérdések, hanem a fenntarthatóság és az ökologikus működés szempontjai.

20140123-victora2.jpg

1) CENTRALIZÁCIÓ

A centralizáció a biológiában kefalizáció („fejesülés”; kefalosz görögül ’fejet’ jelent) formájában jelenik meg: a fejlett állatok idegrendszere nem szétszórt (diffúz), hanem központosult. Ez működési – s ezáltal evolúciós – előnyt jelent.

Valószínűleg az iparban, termelésben, kereskedelemben is előny bizonyos mértékű központosulás. A mérték azonban nagyon fontos. Nyilvánvaló mértéktelenség, hogy (a hírek szerint) Paks a bővítés után a hazai elektromos energia 80%-át adná. Óriási ellátási veszélyeket rejt magában, ha egyetlen város egyetlen intézménye látja el árammal az egész országot. Sérülékeny lesz a rendszer. Magyarország kiszolgáltatott lenne minden működési zavarnak, balesetnek, terror-akciónak vagy bármilyen előre nem látható eseménynek.

20140123-victora5.jpg

2) DIVERZITÁS

Az ökológia egyik legfontosabb fogalma – és elve – a sokféleség (diverzitás). Csak azok az élő rendszerek stabilak, ahol diverzitás van. Minden monokultúra sérülékeny, labilis. Egy búzatábla (akármilyen szép) ökológiai sivatag, hiszen – legalábbis a gazda szándékai szerint – ott csak egyetlen növényfajta él. Ilyen egyoldalú rendszer csak mesterségesen tartható fenn: gyomirtókkal, rovarirtókkal, műtrágyával – és persze igen sok energia befektetésével. Külső erők nélkül összeomlik, pontosabban megszűnik monokultúra lenni. A magára hagyott búzatáblát visszahódítja a természet, s újrateremtődik benne a sokféleség.

Az energia-ellátásra is érvényes, hogy a „monokultúra” sérülékeny. Energiahordozókban szegény ország nem teheti meg, hogy elektromos energia-termelését egyetlen vágányra állítja, s nem foglalkozik az áram további forrásaival (hőerőmű, vízienergia, napenergia, biomassza stb.).

20140123-victora3.jpg

3) SPECIALIZÁCIÓ

Evolúciós alapszabály, hogy a továbbfejlődésnek mindig a kevésbé specializált alakok lehetnek a kiinduló pontjai. A nagyon specializált – pl. bizonyos típusú élőhelyhez, táplálékhoz vagy mozgásformához szélsőségesen alkalmazkodott – lények evolúciós szempontból zsákutcát jelentenek. A varjú, ha szükséges, át tud váltani más táplálékforrásra; a kolibri nem. Tehát ha változnak a körülmények, a varjú alkalmazkodik, a kolibri kipusztul.

Valljuk be, nem igazán látjuk az emberiség jövőbeli fejlődésének útját. Nagyon bizonytalanul tudjuk csak megjósolni, hogy néhány évtized múlva (akár itt, Európában) milyen lesz az energia termelése és fogyasztása. Egyáltalán: miféle energiafajtákat milyen arányban fogunk használni. Számításba jöhet olyan energia, amelyet még nem ismerünk? Ki tudja! A világ ma sokkal gyorsabban változik, mint egy évszázaddal ezelőtt. Erősen csökkent a fejlődési irányok kiszámíthatósága. Őrültség tehát szélsőséges mértékben egyetlen technológiára specializálódni, mert ez csökkenti a majdani alkalmazkodási lehetőségeket. (Amire biztosan szükségünk lesz.)

20140123-victora4.jpg

4) RENDSZERSZEMLÉLET

A világ bonyolult. (Szerencsére! Ezért érdekes.) Bizonyos esetekben leegyszerűsíthető (pl. a biliárdgolyók ütközésének fizikája), de többnyire sok szempontot kell egyszerre figyelembe vennünk, hogy megértsük a működését. Egy erdő életének megismerése „777” tényező összetett vizsgálatát igényli. És még ennél is többet, ha előnyös és fenntartható módon akarjuk megváltoztatni!

Egy ország működése – s főleg fejlődési irányának megtervezése – nagyon összetett. Az energiatermelés drasztikus átszervezése – amit Paks tervezett bővítése jelent – végeláthatatlan következményekkel jár. Megváltozik az ország energiatermelésének és energiafelhasználásának struktúrája, ez hat az energiaszektor teljes vertikumára, más erőművek sorsára, az ott dolgozók életére, az adott települések fejlődésére (vagy éppen sorvadására), munkahelyek létesítésére és megszűnésére, a közlekedési hálózat elkerülhetetlen átalakulására stb. Vagyis millió ember életére. És akkor még nem beszéltünk az atomerőműből kikerülő veszélyes hulladékokról, hiszen azok sorsa is kérdéses.

20140123-victora6.jpg

5) KÖVETKEZTETÉS

Nem általában az atomenergia ellen szólok. Az, hogy miféle energiafajtákat használunk vagy nem használunk, bonyolult mérlegelés kérdése. Minden energiatermelés (és -fogyasztás) környezetterhelő. Minden energiatermelő módnak vannak veszélyei és ártalmai. Lehet, hogy a megtermelt energia mennyiségéhez arányítva Paks kevésbé ártalmas, mint a visontai hőerőmű. Tehát mérlegelni kell. Sok szempontból. Rendszer-szemlélettel. Előre gondolkodva a lehetséges következményeken. A távoli és áttételes következményeken is. De a döntés során teljes mértékben mellőzték ezt a gondolkodásmódot – vagyis Orbánék elképesztő felelőtlenségén háborodtam fel, s nem azon, tervezzük-e a jövőben az atomenergia alkalmazását.

fotók | 500px.com | flickr.com

20140123-victora7.jpg