Tandori Dezső

MÍG FÖLDET ÉREK… VAGY HA SEM.

2004 május

MÍG FÖLDET ÉREK… VAGY HA SEM.

Míg földet érek… vagy ha sem.
Ha van honnét egyáltalán.
Valami ősidő-jelen,
mikor e Földet elhagyám.
Azóta itt másképp beszélnek,
oly sok mindent már meg sem értek,
s kik érkezőkre várnak itt,
hogy jönnék, nem is sejthetik.

Az égbe-légbe elszakadni,
ha nem vagy rá-termett madár,
vagy arra, hogy „csak odahagyni”,
késő így megszületni már,
bármi másféle jellegedre,
melyből ily szabadság eredne,
vagy rabság más változata,
mert az a Mindigből-Soha.

Be sem fejezted ívedet,
ahogy megszűnt nagy tapadásod,
kihunyt minden igyekezet,
hogy tartós lenne maradásod,
de csak így távoztál: idődbe,
tudván, meg fogsz térni belőle,
ám lesz az már a Semmibe,
ennyit ér akármid Helye.
És ennyit ér, bármid marasztal,
vagy mi több: ennyire tiéd!

Tematikus összeállításunk hívó kifejezése volt: Míg földet ér. A szám Tandori Dezső versével kezdődött.
Kép | Sikuta Gusztáv: Vörös madár