KÉT HANG

A gázóra kattog, ketyeg
A falban, perceg, mint a szú,
Elképzelem a teret, amit
Megtöltött már ennyi
Gáz, és egyre gázosabb.
Egyébként üres, kattra katt,
Egy rovátkolt lemez forog, a
Gázdiszkosz ügyel, nem
Veszhet el egyetlen köbmili,
Sziszifuszi légtornász, egyszer
Lassú szaltóját elvágom, és
Megáll a cakkos él, kiszáll egy
Éber őr, elég.
És akkor egyedül marad, mint
Ócska hidegháborús kacat, a
Szellőző, lobos körül, kéken
Senyved az éjszaka, és benne ez
A csontüszög, tovább fúrja nem
Adva meg magát, egy torpedó, üresben,
Hol tart most?, amennyit megtett,
Annyi még.

kép | Bob Trancho, flickr.com