Nyőgér Róbert

AJTÓNÁLLÓ

AJTÓNÁLLÓ

Ráírás: Röhrig Géza | Eskü

úton vagyok bár aludnék
a szemhunyásnyi kis jutalmat
úgy kell összekuporgatnom éjszakánként
kapualjban hidak alatt
alszom mint lelketlen tavakon
a lék
nincs barát vagy rokon
kinél elidőzhetnék

csattog az ökörszem
a bozótban azt hittem a bársonyfüggöny
redőivel együtt én is megöregszem
de kis fészkéből a halálnak
orvul kiszipolyoztam a fiókákat

ki áll ott?
így nem léphetsz be porold le
magad porold le a kabátod

egész más volt még nem a pirkadat
tunkolták a kenyeret a palotában és szájuk
szélén patakokban folyt a marhaszaft
felderengett mégis a homályból hogy
ajtónálló voltam egy helytartó alatt

ki megy itt édesapám?
játssz csak tovább ne nézz oda kisfiam
de eltűnnek a kavicsok a levegőben
hiába próbáltam kapózni a homokban

felmentem a magaslatra kerestem ami megmaradt
menj utadra! mit késlekedsz?!
de kapcarongynak valót találtam csak koponya helyett
hát nem engedsz megpihennem?!
jókora botot faragtam
én elmegyek te itt maradsz
hogy azzal támasszam meg magam
és itt járkálok azóta
köztetek

kép | DenisDenis, flickr.com