Németh Bálint

KÉSŐBB MAJD

2011 április

KÉSŐBB MAJD

Gyere közelebb. Később, ígérem, lesznek távlatok,
nem csak ez az unalmas háztartási vers kiolvadt
hűtőszekrénnyel, kávéval, cukorral. Például
rágyújtani sem fogok mindig. Most még igen,
hogy jobban lássalak a füstön keresztül.
Később majd vacsorázzunk, addig hallgatok,
mert fogalmam sincs, hogyan szólítsalak meg.

Pedig a tálaláson sok múlik. Ezt onnan tudom,
hogy sosem voltam benne jó. Tányér széléről
lecsöppenő főzelék, zsíros foltok az abroszon,
kés és villa felcserélve. Egyelőre ezekből
ismerhetsz rám — később lesz vér, indulat,
jut majd robbanó cukorka is a szádba.

Addig ez a higgadt lépegetés vagyok, szobából
konyhába, konyhából fürdőbe, s így tovább.
Te a szobában maradsz, ez is egyfajta távlat.
Ilyenkor könnyebben faggatlak mondjuk arról,
miért keseredik meg folyton a pirospaprika.
Vagy hogy hányszor fogom még elmosogatni
életemben ezt a matt fényű, szürke mélytányért.

kép | Matúš Benian, flickr.com