Németh Bálint

ISMERETLEN OLDAL

[IDEGEN FÖLD]

ISMERETLEN OLDAL

Végül egy megállóval hamarabb szállt le,
a Mester utca helyett már a Borároson,
mintha a váratlan lépéssel igazolhatná,
hogy képes még meglepetést okozni,
legalább magának, és akkor neki is van
ismeretlen oldala. De a kitérő igazi célját
ő sem sejtette, mintha ez is állítását
bizonyítaná. Mintha olyan szakaszhoz érne
egy unásig ismert versben, amellyel még
nem találkozott, így nézett az utca túl-
oldalára később, mert hiába ismerte tíz éve
a környéket, és hiába járt erre mostanában
naponta, még sohasem sétált el
a Borárostól a Mester utcáig a jobb oldalon.
Úgy nézett a körút túloldalára, mintha idegen
földről nézné a számára otthonos vidéket,
és akkor hirtelen felocsúdott: hiszen pontosan
erre vágyott, ezt akarta, mikor panaszkodott,
hogy mindig a szembejövő, mindig a másik buszon
szeretne ülni, és hogy olyankor elképzelhetetlen,
milyen a másik buszon ülni. Ezt az érzést kereste
gyerekkora óta, mikor a szántóföldeket nézte
a buszról hazafelé, az eddig csak sejtett otthonosságot,
ahogy most rálátott, ahogy szemközt nélküle
fénylett fel matt szürkeséggel, idegenül
a vágyott ismeretlen oldal.

kép | Tobi Gaulke, flickr.com