BOLDOG SZÉL
1997 július
vakult közökön dolgaim kiesnek
sötétül a tér tündérszobája
de lába vonala világít nekem látok
és úgy lakom nedveiben mint
ottfeledett alvó hal álomban
hunyt szemhéjú lény a boldog
szél leomló formáihoz hasonló
mint lüktetésben létező folyam
kopoltyú hogy ki ne száradjak
a porvilág tölcséreiben recsegő
papírzacskókba ne fúljak fújj szél
szeress borzold a domború vizet