Fazakas Attila

MIFÉLE ÉGÖV?

2001 december

MIFÉLE ÉGÖV?

Végül, ha unod is, nem úgy.
Állsz tehetetlenül inkább.
Mondjuk, van olyan hely most,
ahonnan bármit is láthatnál,
mondjuk, hazudjuk e helyet…
Hisz a száj annyit elírhat,
visszanyelhet, elejthet…
Hogy tehetnél bármit is még.
Pedig — rég nincs már
Mit, s nincs ahogyan…
Kivárod időd e körbeforgó
nyarakban, míg szél a lombokkal
vegyül, s hogy talán nem
volnál egyedül, így hazudsz,
ha fürdőző testeket látsz,
valami elnyűtt, elunt boldogságot
felmerülni a lágy, puha
habokban…
Ha unnád, sem teheted.
Kihordod napra nap
a jól összegyűlt szemetet,
élsz, halsz, másnapra feleded
— s hogy miféle Égöv volna?
egyre ezt rágod, ismételgeted,
hisz olvasni csak volna időd!
Beérő őszben öreg Apollinaire-edet.

kép | Robert Delaunay festménye, pinterest.com