Takács Zsuzsa

EGY ESTÉRŐL ÉPPEN ELMENŐBEN VOLTÁL

1997 november

EGY ESTÉRŐL ÉPPEN ELMENŐBEN VOLTÁL

Egy estéről éppen elmenőben voltál.
Ő azt hitte, érkezel, azt hitte, most születsz.
A tengerhez kötött még minden.
Idézd föl azt a pillanatot, amikor
„szépségedtől lesújtva” mint mondta később
megpillantott szerelmed a zöld kárpitok
közül kibontakozva „mint habokból”. Milyen
nyomorultnak érezted magadat, körmödet
belemélyesztetted tenyeredbe, álltál egy hideg
lépcsősor tetején (kint november volt)
a valóban zöld függönyök előtt.
Lakkcipők villogtak, forgott a terem.

kép | Pascal Terjan, flickr.com