SZEPTEMBER OLYAN MESSZE VAN
akár egy csillagközi utazás emlékei az annalesekben
ezek a távolságok pillanatnyilag elképzelhetetlenek
s az éjszakai álmok bennem riognak
nem jutok el fölfejtésükig
szembesülve a visszafordíthatatlannal
képtelen vagyok befogadásra
a magam köré épített szarkofág működik
képzelem autóba ülök villamosra
sose tudom az útirányt
a bennem lévő gps sehová nem navigál
nem segítenek az ég fényei
alattam óceánok
mintha leállt volna a föld lélegzése
rettenetes a szélcsend
mély és a magas között lebegek
világos és sötét között
galaxisok vándora
ezzel szemben
naponta kétszer mérem a vérnyomásom
délben eszem valami melegételt
háromnaponta főzök
mosni nyáron szinte alig van mit
nem járok sehová
éjfélkor kikapcsolom a gépet
zenét se hallgatok tévét alig nézek
az outlook archívumába tettem a levelezésed
legalább a neved ne lássam
bárkivel beszélgetek
ami egyre ritkább
ragyogóan elmagyarázok mindent
talán nem túlzok
mentálisan még aránylag egyben vagyok
ez a szeptemberi dolog a misztikum világa
nem tudok foglalkozni vele
délben megmelegítem a maradékot
ablakok nyitva szellőztetni se kell
lefekszem
próbálom kiüríteni a fejem
nem gondolni semmire
nem írok e-mailt
nem telefonálsz te sem
ebben a mobil-világban nem fenyeget mint régen
hogy elkopik elfelejtem a számod
egyedi csengőhangot nem rendeltem mellé
minden hívásban ott lehetsz