Rába György

A BENTLAKÓHOZ

2008 április

A BENTLAKÓHOZ

Régóta dörömbölök
kapudon akárki légy
fogadós a hely ura
nyisd ki tanyád reteszét
gúnyám madárijesztő
tapostam port majd sarat
szennyez madárürülék
réz nap bádog hold alatt
sültem főttem ridegen
meglakoltam vétkemért
forgandó évtizedek
viszontagsága elért
szólítlak én kint rekedt
le a zárral bentlakó
sorvadnom a küszöbön
neked ugyan mire jó
csak a kinti az enyém
bár a benti az igaz
ami csak különbözik
sosem lehet ugyanaz
táruljon ki a kapu
benti inget húzz reám
a kintit feledjem el
nappalom és éjszakám

kép | begemot_dn, flickr.com