Kállay Kotász Zoltán

RÖPTE

RÖPTE

Elég, hogy a szék aprót reccsenjen,
a kifinomult érzékszervek odakünn
veszik az adást, hogy mi történt idebenn.
Testhelyzetem célja egyértelmű. Neki.

Beront, s a szoba közepéről, méterekről
vesz lendületet, repül egyenesen az ölembe.
Már szálltában dorombol –
ezt hívják szilárd jövőismeretnek.

A gerinc vakargatása fix,
a véknyázás, a hónalj-masszázs opció.
Azért a pillanatot – a szőnyeg felettit,
szélfútta fülekkel, kócolt bajusszal,

a bőr alatti idegvégződések tomboló,
éhes bizsergésével,
s a doromb-játék ellenállhatatlanságának
tudatával – irigylem.

kép | flickr.com